„I. Leó pápa” változatai közötti eltérés

A [[449]]-ben [[Epheszosz]]ban megtartott zsinaton ''Leó'' legnagyobb ellenségei gyűltek össze. [[Euthükész]] felolvasta tanait, amelyet a zsinat megvitatott, és igazolni akarta annak valós tartalmát. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] levelét nem engedték felolvasni. A [[monofiziták]] tanait végül elfogadták. ''Leó'' tiltakozását fejezte ki a császárnál, és ''rablózsinat''nak nevezte az [[Epheszosz]]ban összegyűlt tanácskozást. A császár nem engedett, és továbbra is kitartott a rablózsinat döntése mellett, azonban [[450]] [[július]]ában hirtelen meghalt. A birodalom élére [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] császár állhatott, akinek legfőbb célja az egység elérése volt. Ezt csak a [[pápa (egyházfő)|pápa]] segítségével tudta elérni, így ''Leó'' pártjára állt. Azt javasolta, hogy [[Nikaia|Nikaiában]] hívjanak össze egy egyetemes zsinatot, amelyen rendezik [[Euthükész]] ügyeit. ''Leó''nak most már nem állt feltétlen érdekében újabb zsinatot összehívni, mert látta, hogy érdekei rendeződtek.

 

 

A zsinat további része azonban már nem ''Leó'' szája íze szerint folytatódott. Ugyanis az új [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]], ''Anatoliosz'' hasonló jogokat szavaztatott meg magának, mint ami a [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápának]] van, bár annak elsőbbségét elismerte. ''Leó'' már hiába írt levelet ''Anatoliosz''nak, a zsinat elfogadta a jogokat. A zsinat után egészen [[460]]-ig [[monofiziták|monofizita]] zavargások és felkelések söpörtek végig [[Palesztina|Palesztinában]] és [[Alexandria|Alexandriában]]. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] közbenjárására a császári erők tettek rendet.