Édesapja, Terhes István, sályi lelkész, édesanyja Rácz Zsuzsanna volt. Tanulmányait a szülői háznál kezdte, később a miskolci középiskolában folytatta. Tanult a [[sárospatak]]i iskolában, hol cantus praeses is volt; . [[1809]]. [[április 24]]-én szentelték pappá. Az 1809. évi szabolcsi nemesi fölkelésnélfelkelésnél lovas tábori pap volt. 1810-ben nagyfalusi, 1821-ben [[pelsőc]]i pap lett, honnétahonnét hat év mulvamúlva [[Kassa|Kassára]]került. Kassán nősült, feleségül vevénvette Sándi Johannát, kivelakivel 31 évig élt házasságban. Kassáról 1836-ban [[Rimaszombat]]bara hivatotthívták meg; a [[gömör]]i református egyházmegyében 13 évig viseltevolt az esperesi tisztséget ésesperes. 1859-ben nyugalombannyugalomba vonult,. melyUgyancsak év1859-ben, április 28-án a város nagy ünnepélyességgel ülte megmegünnepelte 50 éves lelkészi jubileumát.
Irodalmi működésétmunkásságát Kassán kezdettekezdte meg mint a Felsőmagyarországi Minerva munkatársa (1825-1828); azonban cikkeinek legnagyobb része az [[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeumban]] jelent meg; cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1847. 29. szám. Püspök nevezet, hivatal, püspöki egyházszerkezet). Midőn ungvárnémeti Tóth László görög epigrammáiban költői képzettségét kétségbe vonta, héber epigrammákkal válaszolt. Mint dalköltő a jobbak közé tartozott, jóllehet neve nem lett országos hírű. Az [[1850-es évek]]ben sokat énekelték: «Nem úgy van már, mint volt régen», «Megvirrad még valaha» kezdetű hazafias népdalait. Ő volt első fordítója az Alkoránnak. Utolsó cikke a Rozsnyói Hiradóban jelent meg (1886. 46. sz. Lelkipásztor társaimhoz c., önéletrajzi adatokkal).
