„Augur” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: plebejusok |
|||
4. sor:
== Története ==
A madárjóslás már az [[etruszkok]] által művelt tevékenység volt, augur ábrázolást találtak a [[Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai]]ban. Az ókori görögök is művelték.
A hagyomány szerint Romulus által alapított papi testület. A királyok korában három majd négy patrícius töltötte be a tisztséget. Az új augurokat kezdetben a papi collegium adoptálta. I. e. 300-ban a Lex Ogulnia törvény alapján kilencen lettek, (4 [[patrícius]], 5 [[plebejus]]). A
[[II. Constantius római császár]] 356-ban a [[kereszténység]] elveinek megfelelően a madárjóslást mint a többi pogány szertartást főbenjáró bűnnek minősítette, bár ezt akkoriban még nem tudták birodalomszerte betartatni. [[Flavius Iulianus római császár]] 361-363 közötti rövid uralkodása idején a régi vallásokat ismét a kereszténységgel egyenrangúnak minősítette. [[Flavius Valens római császár]] egy összeesküvés kapcsán 371-ben a jósokat, asztrológusokat kivégeztette. [[Nagy Theodosius]] római császár, a Római Birodalom utolsó egyeduralkodója, [[380]] február 27-én kiadott vallási rendeletével államvallássá nyilvánította a kereszténységet.
Az augur az előírt tárgyak, jelek – főleg a madarak röpte, viselkedése – alapján állapította meg, hogy vajon a tervezett vállalkozást helyeslik-e az istenek vagy sem, akár háborúról, új törvényről, vagy bármilyen más államügyről, beleértve a választásokat is volt szó.
|