„III. Kelemen (ellenpápa)” változatai közötti eltérés

A háború végül odáig fajult, hogy a [[Canossa-járás]] után a sorait rendező Henriket Gergely [[1080]]-ban másodszor is kiátkozta, és helyette [[Sváb Rudolf|Rudolfot]], Svábia hercegét ismerte el a birodalom urának. Henrik ezen annyira felbőszült, hogy a német klérust azonnal összehívta [[BrixenBressanone|Brixenbe]]be, és [[1080]]. [[június 16.|június 16-án]] Gergelyt megfosztották méltóságától és Guibertet, mint ''III. Kelemen''t megválasztották ellenpápának. A császár bosszúját egyébként maga Guibert eszelte ki, ezért is kerülhetett Henrik bosszúhadjáratának élére. A császár azonnal hűséget esküdött az új egyházfőnek, és megígérte, hogy seregei élén Rómába viszi. Kelemen pápai pompával vonult be Ravennába, azonban a nagy dicsőség során megfeledkezett elismertetni magát más egyházi méltóságokkal. Így Kelemen Henrik bábjává süllyedt, és még a reformok ellenzői is egy német bábot láttak benne.<br />