„Idrimi” változatai közötti eltérés

Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg hibákkal teli [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[Hettiták|hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[Kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi, illetve Mukisba telepedő kánaánita földművesekről is beszél.

 

 

Idrimi a [[hurrik|hurrita]] [[Mitanni]] fénykorában élt, Parattarna [[Mitanni királyainak listája|király]] és [[Alluvamnasz hettita király]] kortársa. Bolyongása a térségben Mitanni hódításaiból és a [[Hettita Birodalom#A középhettita kor (i. e. 15 – 14. század)|középhettita kor]] gyengeségéből adódott. A hurrita állam ezidőben a [[Földközi-tenger]] partjaiig terjeszkedett Észak-[[Szíria]] városállamain keresztül, miközben a térség másik potenciális nagyhatalma, a [[Hettita Birodalom]] súlyos belső problémákkal küzdött. [[Idrimi önéletrajza]] a kelet-[[anatólia]]i és észak-szíriai térség korabeli politikai állapotának képét vázolja fel, és betekintést enged a történelem egy érdekes, de máig kevéssé ismert periódusába.