„Gönci járás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyarország járásai 2013-tól kategória eltávolítva; Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
A '''Gönci járás''' [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez]] tartozó [[járás]] [[Magyarország]]on 2013-tól, székhelye [[Gönc]]. Területe 550,25 km², népessége 19 063 fő, népsűrűsége 35 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Két város (Gönc és [[Abaújszántó]]) és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az [[Encsi kistérség|Encsi]], a [[Szerencsi kistérség|Szerencsi]] és a [[Szikszói kistérség]]től is kerültek ide községek.
A Gönci járás [[Borsod-Abaúj-Zemplén]] megyében van, székhelye: [[Gönc]].
 
A Gönci járás az [[1950-es járásrendezés]] előtt is létezett, de a 19. század végétől Abaújszántó volt a székhelye. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely (1938–1939 kivételével), de ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált [[Abaújszántói járás]], amely viszont egészen 1962-ig fennállt.
 
== Települései ==
{| {{széptáblázat-r}}
{| cellspacing="3"
!Település!!Rang!!Kistérség<br><small>(2012. január 1.)</small>!!Népesség<br><small>(2011. január 1.)</small>!!Terület<br><small>(km²)</small>
|width=150|[[Abaújalpár]]||width=150|[[Abaújkér]]||width=150|[[Abaújszántó]]||width=150|[[Abaújvár]]||width=150|[[Arka]]
|-
|[[Gönc]]||város||Abaúj-Hegyközi||{{számt|1948}}||{{számt|37.30}}
||[[Baskó]]|||[[Boldogkőújfalu]]|||[[Boldogkőváralja]]|||[[Felsődobsza]]|||[[Fony]]
|-
|[[Abaújszántó]]||város||Abaúj-Hegyközi||{{számt|3097}}||{{számt|47.36}}
||[[Gibárt]]|||[[Golop]]||[[Gönc]]|||[[Göncruszka]]|||[[Hejce]]
|-
|[[Abaújalpár]]||község||Encsi||{{számt|75}}||{{számt|8.48}}
||[[Hernádbűd]]|||[[Hernádcéce]]|||[[Hernádszurdok]]|||[[Hidasnémeti]]|||[[Kéked]]
|-
|[[Abaújkér]]||község||Encsi||{{számt|697}}||{{számt|17.27}}
||[[Korlát (település)|Korlát]]|||[[Mogyoróska]]|||[[Pányok]]|||[[Pere]]||[[Regéc]]
|-
|[[Abaújvár]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|201}}||{{számt|7.36}}
||[[Sima]]|||[[Tállya]]||[[Telkibánya]]|||[[Tornyosnémeti]]|||[[Vilmány]]
|-
|[[Arka]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|90}}||{{számt|9.53}}
||[[Vizsoly]]|||[[Zsujta]]
|-
|[[Baskó]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|182}}||{{számt|29.63}}
|-
|[[Boldogkőújfalu]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|546}}||{{számt|11.02}}
|-
|[[Boldogkőváralja]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|1154}}||{{számt|22.03}}
|-
|[[Felsődobsza]]||község||Szikszói||{{számt|891}}||{{számt|15.27}}
|-
|[[Fony]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|361}}||{{számt|40.58}}
|-
|[[Gibárt]]||község||Encsi||{{számt|380}}||{{számt|5.33}}
|-
|[[Golop]]||község||Szerencsi||{{számt|555}}||{{számt|9.43}}
|-
|[[Göncruszka]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|627}}||{{számt|16.73}}
|-
|[[Hejce]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|267}}||{{számt|9.53}}
|-
|[[Hernádbűd]]||község||Encsi||{{számt|138}}||{{számt|5.91}}
|-
|[[Hernádcéce]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|192}}||{{számt|9.95}}
|-
|[[Hernádszurdok]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|189}}||{{számt|4.48}}
|-
|[[Hidasnémeti]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|1086}}||{{számt|16.11}}
|-
|[[Kéked]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|184}}||{{számt|13.05}}
|-
|[[Korlát]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|283}}||{{számt|7.94}}
|-
|[[Mogyoróska]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|70}}||{{számt|19.17}}
|-
|[[Pányok]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|45}}||{{számt|8.50}}
|-
|[[Pere]]||község||Encsi||{{számt|335}}||{{számt|9.57}}
|-
|[[Regéc]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|95}}||{{számt|27.21}}
|-
|[[Sima]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|32}}||{{számt|4.88}}
|-
|[[Tállya]]||község||Szerencsi||{{számt|1926}}||{{számt|37.94}}
|-
|[[Telkibánya]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|585}}||{{számt|46.86}}
|-
|[[Tornyosnémeti]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|469}}||{{számt|14.08}}
|-
|[[Vilmány]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|1379}}||{{számt|12.58}}
|-
|[[Vizsoly]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|818}}||{{számt|18.40}}
|-
|[[Zsujta]]||község||Abaúj-Hegyközi||{{számt|166}}||{{számt|6.77}}
|}
 
== Története ==
A Gönci járás egyike volt [[Abaúj vármegye|Abaúj]] illetve [[Abaúj-Torna vármegye]] járásainak már a 19. század előtt is, de a járások székhelyének 1886-ig a [[főszolgabíró|(fő)szolgabíró]] mindenkori lakóhelyét tekintették, így az változó volt. A vármegyéknek csak 1886 után kellett állandó székhelyeket kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye [[Abaújszánó]] lett. Ennek területe kisebb volt a 2013-ban újraalakult járásénál, melynek egyes települései északon a [[Kassai járás|Kassai]] és a [[Hernádzsadány]] székhelyű [[Füzéri járás]]hoz tartoztak, délen pedig [[Zemplén vármegye]] [[Szerencsi járás]]ához. Az egykori járásból viszont délnyugaton néhány község a [[Szikszói járás]]ba tartozik 2013-tól.
 
Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a [[trianoni békeszerződés]] nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a Gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Ettől kezdve a Gönc székhelyű északi rész (az újonnan ide került községek, valamint Gönc és néhány közeli község) neve lett Gönci járás, míg a régi székhely körüli déli rész az [[Abaújszántói járás]] elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott, és együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci járáséval.
 
Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950-ig fennmaradt. Amikor az [[első bécsi döntés]]sel az országhatár északabbra került, a Gönci járáshoz csatolták az egykori Füzéri járás újból Magyarországhoz került községeit, székhelyét ismét Hernádzsadányba helyezték, elnevezését pedig [[Füzér–gönci járás]]ra változtatták. Ez a megoldás azonban átmenetinek bizonyult, a következő évben a járás elnevezése, székhelye és határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba, a korábban Csehszlovákiához tartozó községeket pedig átcsatolták a [[Kassai járás]]hoz.
 
A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántói és a korábban Zemplén vármegyéhez tartozó [[Sátoraljaújhelyi járás]] között osztották fel.
==Története==
A Kormány a 218/2012.(VIII.13.) rendeletében határozta meg a járási hivatalok 2013. január 1-től érvényes székhelyeit és illetékességi területeit. A Gönci járás illetékessége megegyezik az [[Abaúj-Hegyközi kistérség]] településeinek körével, amihez csatlakozik az [[Encsi kistérség]]ből Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere, a [[Szerencsi kistérség]]ből Golop és Tállya, a [[Szikszói kistérség]]ből pedig Felsődobsza.
 
A 2013-tól a Gönci járáshoz tartozó települések 2012-ig nagyrészt az [[Abaúj-Hegyközi kistérség]]hez tartoztak, néhányuk az [[Encsi kistérség|Encsi]], a [[Szerencsi kistérség|Szerencsi]] és a [[Szikszói kistérség]]ből került ide.
 
== Források ==
* A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról ([http://www.kozlonyok.hu/nkonline/indexMKPDF/hiteles/MK12107.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2012&szam=107pdf Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám], 2012.augusztus 13.])
* [http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2011.xls A KSH 2011. évi helységnévkönyve]
* [http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154350.609031 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet]
 
{{DEFAULTSORT:Go~ncijaras}}