„Szegedi Fehér-tó” változatai közötti eltérés

| térképaláírás =

}}

A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] részét képező [[Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet]]ben fekvő 14 km²-es '''Fehér-tó''' [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], [[Szeged]]től északra található. [[Magyarország]] legnagyobb [[szikes tó|szikes tava]]. Gazdag [[madarak|madárvilága]] (mintegy 280 [[faj]]) és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.

 

 

== Vízgazdálkodás ==

Az egykori [[szikes tó]] halastórendszerré történő átalakítása az [[1930-as évek]]ben kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. [[Beretzk Péter]] szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján [[1936]]-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd [[1939]]-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték. Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése. Ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a [[székicsér]], [[ugartyúk]], [[széki lile]] előfordulása; más fajok, mint a [[Szárcsa (madár)|szárcsa]], [[vöcsökfélék|vöcskök]] és egyes [[récefélék|réce]]fajok gyakorisága megnőtt. A területen szántóföldi gazdálkodás is folyik. Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken.

 

 

== Madárvilága ==

* [[dankasirály]] (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada–június végéig)

* [[szerecsensirály]] (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június

* [[barátréce]] (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)

* [[Daru (madár)|daru]] ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)

 

== Források ==