„Ptolemaiosz világtérképe” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.135.200.163 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére |
||
2. sor:
[[Kép:PtolemyWorldMap.jpg|thumb|300px|[[Ptolemaiosz Klaudiosz]] világtérképe, rekonstrukció ''Geographia'' című könyve (kb. [[150]]) alapján, ahol „Sinae” ([[Kína]]) a jobb szélen látható, a túlméretezett „Taprobane” ([[Srí Lanka]] szigete mögött,) és a „Aurea Chersonesus” (Dél-Ázsiai félsziget.).]][[Kép:PtomelyAsiaDetail.jpg|thumb|300px| Kelet-Ázsia és Délkelet-Ázsia a ptolemaioszi világtérképen.[[Gangesz]]i öböl ([[Bay of Bengal]]) balra, a délkelet-ázsiai félsziget középen, a [[Dél-Kínai tenger]] jobbra, „Sinae”-val (Kínával).]]
'''Ptolemaiosz világtérképe''' az ókorban ismert világ térképe, melyet a [[Ptolemaiosz Klaudiosz]] fennmaradt könyve, a ''Geographia'' alapján állítottak össze. A könyv valamikor [[150]] körül keletkezett. Bár az eredeti térkép soha nem került elő, a ''Geographia'' részletes leírást tartalmaz az addig feltérképezett területekről, az „Óvilágról”, így a könyv leírásait követve újra lehetett a térképet szerkeszteni. Az eredeti kézirat körülbelül [[1300]]-ban került elő. A kézirat legfontosabb hozzájárulása a kartográfiához az égi jelek alapján való hosszúsági és szélességi koordináták bevezetése. Amikor a ''Geographiát'' görögből latinra fordították és a tizenötödik század elején bevezették Nyugat-Európában, a globális koordináták használata forradalmasította az addigi európai térképészetet, ugyanakkor számos tudományos felfedezés alapjául is szolgált.
==A térkép tartalma==
A térkép megkülönböztet két nagy zárt tengert. Az első a [[Földközi-tenger]]nél kezdődik, a második pedig az [[Indiai-óceán]]nál ''(Magnus Sinus)'' keleten.
|