2161-re a genetikai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberek csak 2125 éves korukig öregedjenek, ám azután mindössze 1 évet kapnak, így szükségük van arra, hogy több időt keressenek. A pénzt ez az új „életidő” váltotta fel, amely egyének között is átvihető: az emberek munkájukért időt kapnak fizetésként, vásárolni is idővel tudnak. Az emberek életéből hátralévő idő a bal alkarjukon jelenik meg folyamatosan változó implantátumként. Amint ez az idő lejár, az egyén egy utolsó szívdobbanással meghal. Az életekből hátralévő idő határozza meg a társadalom tagoltságát is. A szegények a daytoni gettóban élnek, és életük minden percéért kemény munkával kell megküzdeniük; ám a gazdagok a luxus városában, New Greenwich-ben élhetnek. Míg a szegények között a fiatalok vannak többségben, addig a gazdagok, 25 éves korukbeli kinézetükkel évszázadokig is élhetnek, és gyors, elektromos autókkal tehetik meg útjaikat.
