„Hágár (Biblia)” változatai közötti eltérés

Hágár alakja több irodalmi műben is megjelenik, és a [[magyar irodalom]]ban is többször előfordul. [[Ady Endre]] ''A Hágár oltára'' című versében Ábrahám feleségét a nőkkel, az asszonyokkal és a szerelemmel azonosítja.<ref>A vers a következő oldalon olvasható: [http://hu.wikisource.org/wiki/A_H%C3%A1g%C3%A1r_olt%C3%A1ra Wikisource: A Hágár oltára]</ref> A Szeretném, ha szeretnének kötetben megjelent vers tulajdonképpen egyfajta naplóversnek is tekinthető, ugyanis a vers egyes darabjai szerelmi önéletírásként jelennek meg.<ref>[http://epika.web.elte.hu/doktor/publ_borbasa.html Borbás Andrea: Napló és önéletrajz az Ady életműben]</ref> A vers Ady ellentétekre épülő, sokrétű hangulatvilágát is kifejezi, amelyben a könyörgés és a visszataszítás, valamint a hibák gőgös felvállalása is megjelenik.<ref>[http://kvt99.lib.uni-miskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=55&file=05_busku_anita.pdf Busku Anita Andrea: A csók-motívum Ady Endre költészetében]</ref> Mindemellett a bibliai Hágár alakja mindössze árny marad a versben, hiszen az egyiptomi rabszolgát itt kizárólag a nőkkel és a szerelemmel azonosítja a költő.<br />

[[Jókai Mór]] ''Aki a szívét a homlokán hordja'' című kisregényében is többször előfordul Hágár neve. Az elbeszélés a [[szíria]]i kormányzó fiáról, Edrisz bégről szól, aki azt a tanácsot kapja egy bölcstől, hogy halott szívét a mekkai zarándoklat fogja újjáéleszteni. Az arab világban játszódó regényben elsőként a 2. fejezetben merül fel Hágár neve.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai2.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 2. fejezet]</ref> Itt Tefik bej, Edrisz apja és a Szuk-eltnin-i próféta beszélgetnek. Amikor a kormányzó elmeséli a prófétának, hogy gyermeke már huszonöt éves, de mégsem érdekli egy lány sem, a bölcs azzal próbálja nyugtatni a bejt, hogy Ábrahám is hatvan évesen vette nőül Sárát. Erre a bej azzal vágott vissza, hogy közben ott volt neki Hágár is! Másodjára a 4. fejezetben fordul elő Hágár neve, amikor Edrisz már [[Mekka|Mekkában]] jár, és Hágár szenvedéseit felidézve hétszer jár a Szafa és a Marva között.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai4.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 4. fejezet]</ref><br />

 

A világirodalomban [[William Shakespeare]] ''Velencei kalmár'' című színműve tartalmaz Hágárra vonatkozó sorokat. Egészen pontosan a II. felvonás 4. jelenetének 40. sorában Shylock teszi fel a kérdést: „Mit szól az a bolond Hágárnak fia, ha?”<ref name="dict">Jeffrey, David L., ''A Dictionary of Biblical Tradition in English Literature'', Wm. B. Eerdmans Publishing, 1992, p. 326 ISBN 0-8028-3634-8</ref> Ezzel Shylock Launcelot alakjára utal, akit a száműzött Ismáellel hasonlít össze. Az egyiptomi rabszolga karaktere jelenik meg [[Daniel Defoe]] ''Moll Flanders'' című regényében is. Itt Hágár nyomora és kétségbeesése alapozza meg a bűntények alóli kibúvót.<br />