„Európai Déli Obszervatórium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Előzmények: + alapító okirat |
a nagyjából készre |
||
3. sor:
Az ESO műszereihez számos jelentős csillagászati felfedezés kapcsolódik, többek között az első közvetlen bizonyíték a [[Tejútrendszer]] középpontjában lévő [[szupermasszív fekete lyuk]]ról, valamint az első [[exobolygó]] közvetlen észlelése. A ''VLT''-n üzemelő [[HARPS]] [[spektrométer]] segítségével számos exobolygót fedeztek fel.
==
=== Tagországok ===▼
1953-ban a hollandiai [[leiden]]i csillagvizsgáló egy konferenciát szervezett, amelynek előkészítése keretében [[Jan Oort]] meghívta az Egyesült Államokban dolgozó [[Walter Baade]]-t, és a kettejük által elképzelt, a legnagyobb amerikai teleszkópokkal egyenrangú közös európai obszervatórium tervét júniusban körvonalazta a jelenlévő csillagászokkal. Ugyanezen év őszén, a [[groningen]]i konferencián tovább alakult az elképzelés, így 1954. január 26-án a későbbi öt alapító ország és Anglia vezető csillagászai nyilatkozatot tettek közzé a déli félgömbön létesítendő közös európai obszervatórium létrehozásáról.<ref>{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=XLII.|issue=7-8|pages=12|issn=0133-249X}}</ref>▼
=== Az alapító okiratból ===▼
Az ESO-t az 1962. október 5-én kötött formális megállapodás szerint az alábbi öt ország alakította meg:
* A szervezet döntéshozó testülete a Tanács, amelyben minden tagországot 2-2 fő képvisel; a két személy közül az egyik csillagász. Döntést kétharmados többséggel hoznak.▼
* Minden információt, döntést (anyagi, technikai, tudományos) nyilvánosságra kell hozni.▼
* Minden tagország meghatározott éves tagdíjat fizet. Az újonnan csatlakozóknak – az addigi befektetések kompenzálására - a tanács által meghatározott egyszeri belépési díjat kell fizetniük.▼
* A déli obszervatóriumban egy 3 m körüli távcső, egy 1,2 m-es Schmidt-teleszkóp és legfeljebb három kisebb (max. 1 m-es) távcső legyen.▼
=== Helyszínkeresés ===▼
Abban kezdettől fogva egyetértés volt, hogy a leendő obszervatóriumot a déli félgömbön kell létesíteni, mivel a kor nagy műszerei mind az északi féltekén üzemeltek, holott a legérdekesebb, legfontosabb objektumokat – a [[Tejútrendszer]] középpontja és a [[Magellán-felhők (egyértelműsítő lap)|legfényesebb kísérő galaxisok]] - délen lehet hatékonyabban megfigyelni. Már 1955-ben megkezdődött a megfelelő helyszín keresése [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]], ám az 1963-ig tartó munka tapasztalatait az amerikai csillagászok [[Dél-Amerika|Dél-amerikai]] hasonló kutatási eredményeivel összevetve az európaiak is csatlakoztak hozzájuk, ténylegesen részt vettek egyes expedíciókban. Mivel a [[Chile|chilei]] égboltminőség-felmérések sokkal jobbak voltak a dél-afrikainál, az ESO vezetése 1963 novemberében a chilei helyszín mellett döntött. A chilei kormánnyal történt megegyezés után megkezdődhetett a helyszín, azaz a konkrét hegycsúcs kiválasztása. Ez azért nem volt nehéz, mivel a térség minden hegyén lényegében azonos volt az asztroklíma. A választás a 2400 méter magas [[La Silla]] hegycsúcsra esett; a döntést 1964. május 26-án jelentette be az ESO Tanácsa. A kiválasztott hely az [[Atacama-sivatag]]ban, Chile fővárosától, [[Santiago de Chile|Santiagótól]] 600 km-re északra, a [[Csendes-óceán]]tól 60 km-rel keletre fekszik.<ref>{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=XLII.|issue=7-8|pages=13-15|issn=0133-249X}}</ref>▼
▲== Tagországok ==
▲Az ESO-t az 1962. október 5-én kötött formális megállapodás szerint az alábbi öt ország alakította meg:<ref>{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=XLII.|issue=7-8|pages=13|issn=0133-249X}}</ref>
* [[Belgium]]
* [[Franciaország]]
38 ⟶ 25 sor:
* [[Ausztria]] (2009)
* [[Brazília]] (2010)<ref>A parlamenti ratifikáció még nem történt meg.</ref>
▲=== Az alapító okiratból ===
▲* A szervezet döntéshozó testülete a Tanács, amelyben minden tagországot 2-2 fő képvisel; a két személy közül az egyik csillagász. Döntést kétharmados többséggel hoznak.
▲* Minden információt, döntést (anyagi, technikai, tudományos) nyilvánosságra kell hozni.
▲* Minden tagország meghatározott éves tagdíjat fizet. Az újonnan csatlakozóknak – az addigi befektetések kompenzálására - a tanács által meghatározott egyszeri belépési díjat kell fizetniük.
▲* A déli obszervatóriumban egy 3 m körüli távcső, egy 1,2 m-es Schmidt-teleszkóp és legfeljebb három kisebb (max. 1 m-es) távcső legyen.
== Előzmények ==
▲1953-ban a hollandiai [[leiden]]i csillagvizsgáló egy konferenciát szervezett, amelynek előkészítése keretében [[Jan Oort]] meghívta az Egyesült Államokban dolgozó [[Walter Baade]]-t, és a kettejük által elképzelt, a legnagyobb amerikai teleszkópokkal egyenrangú közös európai obszervatórium tervét júniusban körvonalazta a jelenlévő csillagászokkal. Ugyanezen év őszén, a [[groningen]]i konferencián tovább alakult az elképzelés, így 1954. január 26-án a későbbi öt alapító ország és Anglia vezető csillagászai nyilatkozatot tettek közzé a déli félgömbön létesítendő közös európai obszervatórium létrehozásáról.
▲=== Helyszínkeresés ===
▲Abban kezdettől fogva egyetértés volt, hogy a leendő obszervatóriumot a déli félgömbön kell létesíteni, mivel a kor nagy műszerei mind az északi féltekén üzemeltek, holott a legérdekesebb, legfontosabb objektumokat – a [[Tejútrendszer]] középpontja és a [[Magellán-felhők (egyértelműsítő lap)|legfényesebb kísérő galaxisok]] - délen lehet hatékonyabban megfigyelni. Már 1955-ben megkezdődött a megfelelő helyszín keresése [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]], ám az 1963-ig tartó munka tapasztalatait az amerikai csillagászok [[Dél-Amerika|Dél-amerikai]] hasonló kutatási eredményeivel összevetve az európaiak is csatlakoztak hozzájuk, ténylegesen részt vettek egyes expedíciókban. Mivel a [[Chile|chilei]] égboltminőség-felmérések sokkal jobbak voltak a dél-afrikainál, az ESO vezetése 1963 novemberében a chilei helyszín mellett döntött. A chilei kormánnyal történt megegyezés után megkezdődhetett a helyszín, azaz a konkrét hegycsúcs kiválasztása. Ez azért nem volt nehéz, mivel a térség minden hegyén lényegében azonos volt az asztroklíma. A választás a 2400 méter magas [[La Silla]] hegycsúcsra esett; a döntést 1964. május 26-án jelentette be az ESO Tanácsa. A kiválasztott hely az [[Atacama-sivatag]]ban, Chile fővárosától, [[Santiago de Chile|Santiagótól]] 600 km-re északra, a [[Csendes-óceán]]tól 60 km-rel keletre fekszik.
== Publikáció ==
Az ESO közreműködésével több európai csillagászati folyóirat egyesülésével 1968 decemberétől jelenik meg az [[Astronomy and Astrophysics]] (A&A) szakmai lap, amely a tudományos eredményeket ismerteti.
Az ESO munkáját és általános történéseit a nagyközönség számára a negyedévenként megjelenő, ingyenesen bárki számára elérhető ESO Messenger közli.
== Obszervatóriumai ==
46 ⟶ 54 sor:
== Jegyzetek ==
<references/>
== Forrás ==
{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=XLII.|issue=7-8|pages=12-15|issn=0133-249X}}
== További információk ==
| |||