„Guernica (festmény)” változatai közötti eltérés

A Guernica bemutatja a háború borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire részben, vagy egészben ártatlan civilek. E mű általánosságban véve a háborúellenesség szimbólumává vált, mivel örökérvényűen örökíti meg a háború borzalmait, valamint a béke iránti vágy egyfajta megtestesülése. A festményt világszerte bemutatták rengeteg múzeumban, aminek köszönhetően széles körökben ismertté vált. E körút során kapott nemzetközi visszhangot a spanyol polgárháború.

 

A Guernica szürke, fekete és fehér színeket tartalmazó freskószerű olajfestmény. Magassága 3,5 méter, míg szélessége 7,8 méter. A festményt ma a [[madrid]]i [[Museo Regina Sofia]] múzeumban lehet megtekinteni. Picasso célja a festmény elkészítésével az volt, hogy felhívja a világ figyelmét a [[spanyol polgárháború]] idején [[Franco]] tábornokot támogató németek és olaszok által lebombázott spanyol település, Guernica végzetére. Picasso a festményt 1937 júniusának közepére fejezte be. Picasso e freskó méretű festményt legelőször a párizsi Világkiállításon mutatta be 1937-ben, majd ezek után több másik helyszínen is kiállításra került a mű. A san franciscói Művészetek Múzeuma tette először a nagy nyilvánosság számára is látogathatóvá a mű kiállítását ahová ingyenesen lehetett bejutni. A tárlat augusztus 27 és szeptember 19. közt volt látogatható. Ezután a new yorki Modern Művészetek Múzeuma állította ki 1939 november 15. és 1940. január 7. közt, amely tárlat címe: Picasso 40 évnyi művészete. A kiállítást Alfred H. Barr (1902-1981) szervezte meg a chicagó-i Művészeti Intézettel karöltve. A kiállításon a művész 344 műve volt látható, valamint a Guernica című festmény és a róla készült tanulmányok is.

 

Egy emberi koponya, amely a ló hátán fekszik, illetve egy bika tűnik fel a kép alsó részén, amint felökleli a lovat. A bika farka egy lángoló képet formáz, ahonnan füst buggyan elő, amely úgy tűnik elő, mintha egy ablak volna, ahogyan a festő szürke színnel körbevette ezt. A ló alatt egy halott, szemmel láthatóan megcsonkított katona holtteste hever; akinek kiszakadt karjában egy törött kard található, ott, ahol a virágok nőnek. A katona kinyitott tenyerében egy stigma található, amely Jézus Krisztus mártírhalálára való utalás. Egy villanykörte világít meg egy ördögien gonosz szempárt a szenvedő ló felett. Picasso ezzel a villanykörtével az ennek spanyolhonban elterjedt elnevezésén kersztül (bombilla), mintegy szimbolikusan utalt a pusztító harcieszközökre, amelyek veszélyt jelentenek a társadalom egészére. A lótól jobbra fent egy megrémült asszony alakja bukkan fel, aki mindezen jelenetnek a szemtanúja, aki úgy néz ki, mintha, valahogy bekerülne, bejutna a szobába, ahol mindez történik. Kezében egy tűzzel világító világítótestet tart. A tűz fénye viszonylag közel került a pusztítást szimbolizáló villanykörtéhez, mintegy felcsillantva a remény halvány fénysugarát e szörnyűségek közepette. Szintén jobboldalról egy a villanykörte fénye által elvakított női alak néz egyenesen a villanykörte fényforrásába. Tőrök vágják le a bika, a gyászoló asszony és a ló nyelvét. Egy polcon feltűnik egy - feltehetően - galamb is, amely a pánikba esett bika felett található. A kép jobb szélén egy alak látszik, akit a lángnyelvek fenyegetnek oldalról és fentről. Egy sötét fal és egy nyitott ajtó jelképezi a jobb sorsot.

 

A mű értelmezései sok esetben egymásnak szöges ellentétei. Ez többek közt a festmény két legjelentősebb alakjára, a lóra és a bikára is igaz. Patricia Failing művészettörténész véleménye szerint a ló és a bika azért kapott ekkora hangsúlyt, mivel mindkét állat jelentős szerepet tölt be a spanyol kultúrában. Picasso bizonyára azért használta e két jelképet, hogy az idők során többféle szerepekben tűnhessenek fel. Éppen ezért a ló és a bika értelmezése és magyarázatai rendkívül eltérőek.

Mikor a nyomásnak engedve Picasso választ adott e kérdéskörre, azt felelte:

A "Franco álma és hazugsága" egy elbeszélő vázlatsorozat, amelyet a művész szintén a világkiállításra festett, amely képeken a tábornokot szörnyként festi le, aki előbb felfalja saját lovát, majd később egy bikával harcol. A művész e sorozatot még a Guernica városát ért támadás előtt kezdte el készíteni, melyet később még négy másik táblával egészített ki, ezek azok, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a Guernica című festménnyel.

 

*{{fordítás|en|Guernica (painting)|oldid=498501716}}

 

 

[[en:Guernica (painting)]]

[[ar:غيرنيكا (لوحة)]]

[[az:Gernika (rəsm əsəri)]]

[[bg:Герника (картина)]]

[[br:Guernica (Picasso)]]

[[ca:Guernica (quadre)]]

[[de:Guernica (Bild)]]

[[el:Γκερνίκα (ζωγραφική)]]

[[eo:Gerniko (pentraĵo)]]

[[eu:Gernika (margolana)]]

[[fa:گرنیکا]]

[[fr:Guernica (Picasso)]]

[[ga:Guernica (pictiúr)]]

[[gl:Guernica (cadro)]]

[[hr:Guernica (Picasso)]]

[[it:Guernica (Picasso)]]

[[ka:გერნიკა (ნახატი)]]

[[ku:Guernica (tablo)]]

[[ml:ഗ്വേർണിക്ക]]

[[mt:Guernica (pittura)]]

[[nl:Guernica (schilderij)]]

[[no:Guernica (maleri)]]

[[pl:Guernica (obraz)]]

[[simple:Guernica (painting)]]

[[sk:Guernica (Picasso)]]

[[sv:Guernica (målning)]]

[[tr:Guernica (tablo)]]

[[uk:Герніка (картина)]]