„Tudományos Gyűjtemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: ISBN formázása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Horvát István –> Horvát István (történész) |
||
13. sor:
Számos vitacikk látott napvilágot e folyóiratban, írói, kritikai kezdeményezések születtek. Az 1830-as évek elején indult a Conversations-lexikoni pör, amelyben a legjobbak a születési előjogok ellen, a kritikáért, a nyilvánosságért szálltak síkra. Melléklapjában, a ''Szépliteratúrai Ajándék'' címűben feltűntek [[Bajza József (költő)|Bajza József]], [[Toldy Ferenc]], [[Vörösmarty Mihály]] írásai.
1833-tól a lap hanyatlásnak indult, mivel [[Horvát István (történész)|Horvát István]] szerkesztő az őstörténeti kutatást teljességgel előtérbe helyezte a lap hasábjain is. Trattner János Tamás még 1824-ben meghalt, utóda [[Károlyi István (író)|Károlyi István]] nem tudott a lapnak koncepciót adni. 1841-ben megszűnt. A lap e késői hanyatlása és megszűnése ellenére is sokat adott a magyar anyanyelvű tudományos kultúrának.
E lap hasábjain jelent meg 1819-ben [[Kazinczy Ferenc]]: ''Orthológus és neologus nálunk és más nemzeteknél'' című írása, mely a nyelvújítási harc utolsó szakaszában született. A nemesi nemzet fogalma mellett a polgári nemzet fogalma is megjelent, s a nemzeti irodalom gondolata. Kazinczy mellett [[Kölcsey Ferenc]] is teret kapott Vörösmarty szerkesztősége idején. A német irodalom mellett az angol és a francia irodalomra is ráirányították a figyelmet. Stettner-Zádor György segédszerkesztő pl. a francia romantika folyóiratából, a ''Globe''-ból emelt át írásokat.
25. sor:
* [[Thaisz András]] ügyvéd (1819–1828)
* [[Vörösmarty Mihály]] (1828–1833)
* [[Horvát István (történész)|Horvát István]] (1833–1837)
* [[Károlyi István (író)|Károlyi István]] (1837–1841)
| |||