„Árvaváralja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tobi (vitalap | szerkesztései) |
Javítás |
||
1. sor:
{{Szlovák település infobox
| név = Árvaváralja
| helyi név = Oravský Podzámok
| kép = Oravský Podzámok-centrum.jpg
| képaláírás =
| kerület = Zsolnai
| járás = Alsókubini
12 ⟶ 13 sor:
| terület = 35,25
| szélességi fok = 49
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =45
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =51
| weboldal = www.oravsky-podzamok.sk
}}
'''Árvaváralja''' ({{ny-sk|Oravský Podzámok}}) [[község]] [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ában. Mintegy 1300 lakosa van. [[Alsólehota]] tartozik hozzá.
== Fekvése ==
[[Alsókubin]]tól 9 km-re északkeletre, az [[Árva (folyó)|Árva]]
== Nevének eredete ==
A település [[Árva vára]] alatti fekvése alapján kapta a nevét.
== Története ==
[[
A vár alatti folyóparton a
Bár a falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A [[17.
▲[[Kép:Oravský Podzámok - Árvaváralja templom.jpg|thumb|right|200px|A falu temploma]]
▲A vár alatti folyóparton a bronzkorban a [[lausitzi kultúra]], a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket.
▲Bár a falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt.
[[1778]]-ban 114 háza volt, [[1828]]-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a [[19. század]]ban főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.
[[Fényes Elek]] szerint ''„Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] Vári járásához tartozott. [[1940]]-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.
== A vár története ==
[[Fájl:Árvaváralja régi szlovák házak.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Régi szlovák házak]]
{{bővebben|Árva vára}}
[[Árva vára|Árva várát]] [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10.|december 10-én]] Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3.|december 3-án]] belehalt. [[1672]]. [[október 20.|október 20-án]] a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24.|november 24-én]] azonban [[Spork tábornok]] újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5.|december 5-én]] került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:
* Az [[Árva
▲* Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a [[13. század]]ban, a középső rész [[1483]] és [[1543]] között, az alsóvár [[1556]] és [[1611]] között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. [[1868]]-óta múzeum.
* [[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma a 19. század elején épült [[empire]] stílusban.
* A régi megyeháza épülete [[1797]]-ben épült késő[[barokk]] stílusban.
* A településen több [[19. század]]i épület is áll.
* [[Hviezdoslav|Pável Országh Hviezdoslav]] emlékműve.
==
{{jegyzetek}}
* [http://www.orawa.sk/oravskypodzamok Orava.sk]▼
* [http://www.muzeum.sk/default.php?obj=mesto&ix=op Muzeum.sk]▼
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=5&obec=2631 Községinfó]▼
* [http://www.orava.sk/preview.asp?str=samosprava/infoobec.asp&id=46&subm=5 Orava.sk – községinfó]▼
==
{{commonskat|Oravský Podzámok}}
* [http://www.oravskypodzamok.sk/ Árvaváralja hivatalos honlapja] {{sk}}
▲* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=5&obec=2631 Községinfó] {{sk}}
▲* [http://www.orava.sk/preview.asp?str=samosprava/infoobec.asp&id=46&subm=5 Orava.sk – községinfó] {{sk}}
▲* [http://www.muzeum.sk/default.php?obj=mesto&ix=op Muzeum.sk] {{sk}}
{{Alsókubini járás}}
| |||