Wikipédia

„Abbázia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Története: javítás
Javítás
1. sor:
:'''''Abbázia'''{{egyért2|az átirányítisztriai ide. A kávéházat az [[városról|Abbázia Kávéház]] néven keresd.''}}
{{Horvát település infobox
| név = OpatijaAbbázia
| helyi név = Opatija
| kép = Opat1.jpg
| képaláírás = A város
| címer = Grb Opatije.svg
| megye = Primorsko-Goranska
| megye = Tengermellék-Hegyvidék
| község = Abbázia
| rang = város
| polgármester = Ivo Dujmić
| irányítószám = 51410
| körzethívószám = (+385) 051
| testvértelepülései = [[Balatonfüred]]
| tengerszint feletti magasság = 0
| szélességi fok = 45
17 ⟶ 20 sor:
| hosszúsági ívperc = 18
| hosszúsági ívmásodperc = 30
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.opatija.hr
}}
 
[[Kép:Opatija tram (4).jpg|bélyegkép|jobbra|Villamos a mai strand előtt]]▼
'''OpatijaAbbázia''' ([[Magyarhorvát nyelv|magyarulhorvátul]] ''Abbázia,Opatija'', [[német nyelv|németül]] és [[olasz nyelv|olaszul]] ''Abbazia'') [[város]] és [[község]] ([[járás]]) [[Horvátország]]ban, [[PrimorskoTengermellék-GoranskaHegyvidék megye|PrimorskoTengermellék-GoranskaHegyvidék megyében]].▼
[[Kép:Opatija Operaház.JPG|bélyegkép|jobbra|Az egykori Operaház, átalakítva üzletházzá, 2011-ben üresen]]▼
 
[[Kép:Opatija marina.jpg|bélyegkép|jobbra|A vitorlás kikötő]]▼
== A község (járás) települései ==
▲'''Opatija''' ([[Magyar nyelv|magyarul]] ''Abbázia,'' [[német nyelv|németül]] és [[olasz nyelv|olaszul]] ''Abbazia'') város [[Horvátország]]ban [[Primorsko-Goranska megye|Primorsko-Goranska megyében]].
[[Dobreć]],[[ Gornje Selo]], [[Ičići]], [[Ika]], Abbázia, [[Oprič]], [[Pobri]], [[Poljane]], [[Vela Učka]] és [[Veprinac]].
 
== Fekvése ==
[[Fiume|Fiumétól]] 8 km-re nyugatra, az [[Isztriai-félsziget]] északkeleti részén, a [[Kvarner-öböl]] partján, az [[Učka-hegység]] lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az [[A8-as autópálya (Horvátország)|A8-as autópályán]], a [[Trieszt]] és a [[Dalmácia]] felől az [[A7-es autópálya (Horvátország)|A7-es autópályán]], [[Zágráb]] felől az [[A6-asos autópálya (Horvátország)|A6-os autópályán]] érhető el. Vasútállomása [[Matulji]]ban van. A várost babérfa[[babér]]fa ligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.
 
== Nevének eredete ==
NeveHorvát neve a horvát ''opatija'' (= apátság) főnévből származik.
 
== Éghajlata ==
Mivel az [[Učka-hegység|Učka]] hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.
 
== Növényzete ==
A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: [[babér]], [[leander]], [[pálmafélék|pálmák]] nyújtanak kellemes környezetet.
 
== Története ==
▲[[KépFájl:Opatija tram (4).jpg|bélyegkép|jobbra|Villamos a mai strand előtt]]
A [[15. század]]ban bencések alapítottak itt kolostort. A [[19. század]]ig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. [[Fiume]] kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, [[1884]]-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.▼
▲[[KépFájl:Opatija Operaház.JPG|bélyegkép|jobbra|Az egykori Operaház, átalakítva üzletházzá, 2011-ben üresen]]
▲[[KépFájl:Opatija marina.jpg|bélyegkép|jobbra|A vitorlás kikötő]]
 
▲A [[15. század]]ban [[bencések]] alapítottak itt kolostort[[kolostor]]t. A [[19. század]]ig lakatlan vidékre először fiumei[[fiume]]i kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. [[Fiume]] kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, [[1884]]-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.
[[1907]]-re [[Karlsbad]] után a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették.▼
[[1908]]-tól Opatija-Matulji [[vasútállomás]]tól villamos közlekedett a városon át egészen [[Lovran]]ig.▼
 
▲[[1907]]-re [[Karlsbad]] (''Karlovy Vary'') után a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették.
[[1918]]-ig az [[Osztrák tengermellék]], majd 1918-ban [[Olaszország]], [[1943]]-ban a [[Független Horvát Állam]] majd [[1945]]-ben [[Jugoszlávia]] része lett. [[Horvátország]] függetlenné válásával Horvátországhoz került.▼
▲[[1908]]-tól Opatija-Matulji [[vasútállomás]]tól [[villamos]] közlekedett a városon át egészen [[Lovran]]ig.
 
▲[[1918]]-ig az [[Osztrák tengermellék]], majd 1918-ban [[Olaszország]], [[1943]]-ban a [[Független Horvát Állam]], majd [[1945]]-ben [[Jugoszlávia]] része lett. [[Horvátország]] 1991-es függetlenné válásával Horvátországhozhozzá került.
== Testvértelepülései ==▼
* 1996-óta {{Zászló|Magyarország}} [[Balatonfüred]].▼
 
== Gazdasága ==
Gazdaságának alapja az [[idegenforgalom]], mely a városban több mint 100 éves múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát 100 éve kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett [[Volosko]] felé, neve: ''lungo mare.''

A város befogadóképessége: 800 turista / éj. Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ágy, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni.
 
[[2000]]-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki OpatijaAbbázia kikötőjét.
 
== Látnivalók ==
* Az egykori névadó kolostorból mára csak az [[1420]]-ban épült Szent Jakab templom maradt, melyet [[1506]]-ban, majd a XVIII18. században is felújítottak, végül [[1937]]-ben kibővítettek.
* Szabadtéri színháza 2000 néző számára nyújt szórakozást.
* OpatijaAbbázia első villája a Villa Angiolina [[1844]]-ből. Iginio Scarpa, rijekai nemes építtette és feleségéről nevezett el. A villát 2000-ben felújítottak.
* A ''Lungomare'' a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. A sétány első része 1899-re készült el, a második [[1911]]-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a sétány mentén.
* OpatijaAbbázia jelképévé vált az [[1956]]-ban [[Zvonco Car]] szobrászművész alkotta szobor, a ''Leány [[sirály|sirállyal]]''. Helyén korábban egy [[Szűz Mária|Madonna]] szobor állt, de azt ellopták.
* A Hotel Kvarner Opatija [[1884]]-ben épült fel, mindössze 10 hónap alatt.
* Villa Amalia (1890.)
* A Marijina Navještenja-templom alapkövét [[1908]]-ban tette le [[Franjo Nagl]] trieszti püspök, de csak [[1926]]-ra fejeződött be az építése.
 
== Itt halt meg ==
* [[1893]]-ban [[Markusovszky Lajos]] egészségügyi reformer, az [[MTA]] tagja.
* [[1897]]. [[június 5.|június 5-én]] [[Kamermayer Károly]], [[Budapest]] első polgármestere.
* [[1905]]. [[január 20.|január 20-án]] [[Szapáry Gyula]], Magyarország miniszterelnöke (1890-18921890–1892)
 
== Galéria ==
71 ⟶ 82 sor:
Fájl:Opatija panorama.jpg|Látkép a kikötővel
Fájl:Ferenc József sétány Abbázia.JPG|[[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] sétány a tengerparton [[Lovran]] felé
Fájl:Opatija Tito utca.JPG|A város főutcája a -– [[Josip Broz Tito|Tito]] utca -– a villamost helyettesítő buszjárattal
Fájl:OTB Bank Opatija.JPG|[[OTP]] városi fiókja a Tito utcában
Fájl:Opatija Markusovsky.JPG|Fő tér, Hotel Bellevue, itt élte utolsó éveit [[Markusovszky Lajos]]
77 ⟶ 88 sor:
Fájl:Opatija Markusovsky ülőhely.JPG|Markusovszky Lajos ülőhely a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban
</gallery></center>
 
 
▲== Testvértelepülései ==
* {{Zászló|Ausztria}} [[Bad Ischl]], [[Ausztria]] (2010)
▲* 1996-óta {{Zászló|Magyarország}} [[Balatonfüred]]., [[Magyarország]] (1996)
* {{Zászló|Olaszország}} [[Carmagnola]], [[Olaszország]] (1998)
* {{Zászló|Olaszország}} [[Castel San Pietro]], [[Olaszország]] (1996)
* {{Zászló|Szlovénia}} [[Ilirska Bistrica]], [[Szlovénia]] (1987)
 
== Források ==
* Horváth Tibor: ''Horvátország'' (Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp. 2002.) ISBN 963-353-179-9 CM
* Szarka Sándor: ''A horvát tengerpart'' (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp. 1998.) ISBN 963-243-842-6
* ''Nagy Képes Földrajzi Világatlasz'' ISBN 9639677639
* [http://utazasvideo.com/articles/read-opatija_62.html Opatija]
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Opatija|Abbázia}}
* [http://www.opatija.hr/ Hivatalos honlap]
* [http://opatija.lap.hu/ Opatija.lap.hu] -– linkgyűjtemény]Linkgyűjtemény▼
* [http://www.opatija.net/ Városismertető]
* [http://www.travel.hr/opatija/ Turisztikai lap]
* [http://utazas.bacskaisport.hu/horvatorszag/opatija.utazas Abbázia – Opatija városismertető]
* [http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/opatija/ Horvátországinfó, Opatija]
▲* [http://opatija.lap.hu/ Opatija.lap.hu - linkgyűjtemény]
 
[[Kategória:Horvátország városai]]
[[Kategória:Isztria települései]]
 
[[en:Opatija]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abbázia”