„Birkeland-áramok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosabb
→‎Jellemzői: nagykötő
12. sor:
A Birkeland-áramok gyakran mutatnak sodrott kötélhez hasonló mágneses struktúrát. Az [[áramerősség]]ük nyugodt időszakban legalább 100 000 amper, ami geomágneses vihar esetén elérheti az 1 millió ampert is. Ezzel fel tudják melegíteni a felső atmoszférát, ami az [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony pályán keringő]] [[műhold]]ak számára erősebb légköri fékeződést okoz.
 
Birkeland-áramokat laboratóriumban is létre lehet hozni (rövid időre) tera[[Watt (mértékegység)|watt]]os [[impulzusgenerátor]]ral. Megfigyelhető, hogy az elektronok [[Örvény (fizika)|örvény]]szerűen áramlanak, amit [[diocotron instabilitás]]nak neveznek (ez hasonló jelenség, mint a folyadékoknál a [[Kelvin-HelmholtzKelvin–Helmholtz instabilitás]]). Az ilyen áramlást a sarki fényben körkörösnek lehet látni.<ref>http://www.phys.ucalgary.ca/trondsen/pai/Curls.html</ref>
 
A Birkeland-áramok legtöbbször csavart alakban alakulnak ki, amiben két, egymással ellentétes irányú Birkeland-áram egymás köré csavarodik, amik ugyanakkor taszítják egymást. Ha a felgyorsított elektronok relativisztikussá válnak (vagyis megközelítik a [[fénysebesség]]et), a mágneses tér felcsavarodik és [[szinkrotronsugárzás]]t bocsát ki a [[rádióhullám|rádió-]], az [[Látható spektrum|optikai]], a [[röntgensugárzás|röntgen-]] és [[gamma-sugárzás]] tartományában.