„Raichle J. Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
Raichle J. Ferenc műépítészi tanulmányai végeztével, és később is több európai fővárosban ismerkedik kora építészeti törekvéseivel. Első szabadkai munkája a Koczka Géza által tervezett Nemzeti Szálloda homlokzatának felújítása. Időközben megnősül. Feleségül veszi Varga Károly - a Városi Tanács egy tekintélyes és befolyásos képviselőjének - lányát. [[1896]]-ban a ''Szabadkai Főgimnázium'' terveinek elkészítésére hirdetett pályázaton az első díjat nyeri. Szakmai vádaskodások és féltékenység után a pályázatot megsemmisítik, de a gimnázium építése mégis Raichle tervei alapján valósul meg [[1900]]. május 11-én. Hasonló összeütközések kísérik végig szabadkai tevékenységét, miközben részt vesz a zsinagóga, majd városháza megtervezésére kiírt pályázaton. Az elkövetkezendő években Lechner Ödön és követőinek [[avantgárd]] hatása alatt fantáziadúsan megfogalmazott épületek tervein dolgozik, kiválva az eklektika bűvköréből. Első próbálkozása ''Conen Vilmos'' részére tervezett [[palics]]i villa-nyaralója. 1896-ban tervezte és építette a szegényházat, befejezte a városközpontban lévő barokk kúria felújítását, kialakítva a Nemzeti Kaszinót.<ref>[[1994]]-óta Szabadka Városi Könyvtár</ref> [[1897]]-ben megbízást kap az új honvéd laktanya felépítésére és további munkákra.
 
Legjelentősebb épülete saját szabadkai családiháza a ''Raichle-palota.'' Az épület nagyon gyorsan elkészült, hamarosan megtelt műértékekkel, stílbútorral és egyéb különlegességekkel, Eisenhut<ref>[[Eisenhut Ferenc]]<ref>Eisenhut Ferenc ([[1857]]-[[1903]]) kiváló orientalista festő, a Luitpold-Gruppe elnevezésű ismert tekintélyes művészcsoport tagja, mesterei a Bajor Akadámián [[Benczúr Gyula|Benczúr]], Löffz, Seitz, Dietz</ref> és más mesterek festményeivel, orientalista faliszőnyegekkel. Raichle rövid ideig élt családjával ebben a házban. Az épületben lévő tervezőirodájában készíti a ''Fernbach-kastély'' terveit, itt készül Raichle saját szabadkai sertéshizlaldája és tejgyára gazdasági épületeinek tervei.<ref>melynek építési anyagát saját téglagyára biztosította</ref>
»A siker azonban nem tartott örökké. Új, felkapott építészek jelentek meg a városban [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]] személyében, majd a pazarló életmód, néhány balsikerű vállalkozás, de főleg az új polgármester (Bíró Károly) személyében megtestesülő politikai változások kegyvesztettséghez, később csődbe vezették Raichlét. A minden ízében pompás, [[szecesszió]]s családi palota és a mellette emelkedő bérházak építkezései a vasútállomással szembeni telken is óriási összegeket emésztettek fel, amelyeket kölcsönökből igyekezett fedezni. A tönkrement építész családjával [[1906]]-ban kénytelen volt megszégyenülve elhagyni a várost, teljes vagyonát, ingatlanjait és ingóságait a hitelezők elárvereztették.«<ref>A szecesszió szabadkai építésze Raichle J. Ferenc:[[Duranci Béla]]</ref>
[[Fájl:RaichleSchafer01KJ.jpg|bélyegkép|bal|100px|]]