Wikipédia

„Wikipédia:Szócikkek felépítése” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam 94.21.74.250 (vita) szerkesztését (oldid: 12432644)
1. sor:
{{útmutató}}
Vörösmarty töprengő, kételkedő alkat volt, a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője, műveiben felhasznált régieket is, de ő maga is alkotott ilyeneket: első költőnk, aki műveiben önálló szimbólumrendszert teremtett.
{{dióhéj|1= Az ajánlott cikkszerkezet:
 
<blockquote style="background-color:Beige;">
Vörösmarty 1843. augusztusában megírja Keserű pohár című bordalát.
... <span style="color:Grey;font-style:italic;">bevezető</span> ...
A bordal egy ősi, lírai műfaj, amelyet a népköltészet is ismer. Eredetileg olyan dal, melyet ivás közben énekeltek,
<br />
központjában az életöröm, a jó kedv, a bor dicsőítése áll. Maga a dal jellemzője az érzelmek kifejezése, dallamos és énekelhető. Témája egyértelműen az alkoholfogyasztás, de Vörösmarty a bordal műfaját filozofikussá tágítja. A keserű pohár Erkel Ferenc Bánk bán című operájának betétjeként vált ismertté. A Bánk bán Erkel háromfelvonásos operája, mely Katona József Bánk bán című drámája alapján íródott.
<nowiki>==</nowiki> <span style="color:Grey;font-style:italic;">Szakaszcím</span> ==
 
<br />
A mű címe sejteti, hogy italról van szó, a keresű jelző a komor hangulatra, mélyebb gondolatokra, érzésekre hívja fel a figyelmet. Az alcím Erkel Ferenc Hunyadi László című egyik háromfelvonásos operájára utal, miszerint Czilley Ulrik
...
Magyarország kormányzója, az első felvonásban árulással vádolja a Hunyadiakat és összeesküvést intéz ellenük, de
<br />
beleesik saját csapdájába és a Hunyadi fivérek megölik.
<nowiki>==</nowiki> <span style="color:Grey;font-style:italic;">Szakaszcím</span> ==
 
<br />
A költő A keserű pohár című művében a pátoszra épít, azaz emelkedett, heves és szenvedélyes a hangneme. Itt a lírai én a magánéleti problémái miatt nyúl pohárhoz.
...
Ez a mű eltér a tipikus daltól, hiszen csalódottság és elkeseredettség uralkodik rajta.
<br />
Vörösmarty a műben sorra veszi a föloldhatatlan ellentéteket, s az életet, mint a megcsalattatás szinterét mutatja be, ahol minden törekvés és nemes érzelem önmaga ellentétébe csap át, bármire törekszik az ellenkezője történik. (Például: hiába tiszteli, szereti a nőket, azok csalódást okoznak neki. Hiába vannak barátai, kiknek elmeséli titkait és őszinte hozzájuk, azok elárulják. Hiába tesznek meg a becsületes emberek mindent a hazáért, az a gyávák kezébe kerül.) Az ellentétek erősítik a pátoszt. A 4. versszakban az emberi létezés egyetemes tragikumát jellemzi. A refrénnel úgy gondolom, hogy a hiábavalóságot és a beletörődöttséget nyomatékosítja és egyben a továbblépés fontosságát, miszerint bármit tehet az ember, egy felsőbb hatalom kezébe vagyunk, és bármi történik az élet megy tovább, engem ez a pár sor a "porból lettünk, s porrá leszünk" elvre emlékeztet. "Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég."
<nowiki>==</nowiki> Jegyzetek ==
Azonban az utolsó versszak különbözik a többitől, itt a bornak másabb szerepe van, mint eddig. Itt a bor a vért szimbolizálja, melyből erőt meríthet az ember a reménytelenségen felülemelkedő küzdéshez. Az az üzenete, hogy nem szabad tétlennek maradni, merjünk mindent feladva küzdeni és bízni a jobb jövőben. Nevezhetjük ezt akár önfelszólításnak is.
<br />
A vers egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű, rímtechnikáját tekintve bokorrímes.
<nowiki>{{jegyzetek}}</nowiki>
A romantikára jellemzően itt is fellelhetők költői túlzások (pl: égő seb; síma orgyilkos kezét befúrja szívedig), nekem úgy tűnik, mintha hangosan gondolkodna az élet nagy dolgain, mintha például a csaposnak ecsetelné gondolatait és addig-addig elmélkedik, míg a végén rájön, hogy talpra kell állni és tenni kell a boldogságért. Megkockáztatom, hogy talán az 5 versszak 5 pohár bort jelent és az 5.re kinyílik a szeme.
<br />
Ellentét: örökké- buborék (buborék szimbóluma az élet pillanatok alatti elmúlásának) férfi- hölgy (ősi ellentét), gondold meg és igyál(kizárják egymást, mert alkohol hatása alatt nem megfelelő az ítélőképesség)-egyben felszólítás.
<nowiki>==</nowiki> Források ==
Aljas-,gyáva-,és buták: fokozás
<br />
Bánat és bor: alliteráció
<nowiki>*</nowiki> ...
Gondok férge rág: metafora- a féreg később Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című forraladmi látomásköltészetében is megjelenik.
<br />
A vers legfontosabb mondata, a tételmondat engem is nagyon inspirált és elgondolkodtatott, miszerint "Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet; Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett." Éppen ezért nekem nagyon tetszett a mű és jó volt magamtól belemerülni.
<nowiki>==</nowiki> További információk ==
<br />
<nowiki>*</nowiki> ...
<br />
<nowiki>==</nowiki> Kapcsolódó szócikkek ==
<br />
<nowiki>*</nowiki> ...
</blockquote>
}}
{{tudnivalók-eleje}}
{{rövidítés|[[WP:CIKKCAKK]]|[[WP:FELÉP]]}}
Ezen a lapon egy olyan vázlatot találsz, ami a magyar Wikipédia szócikkeinek általános felépítését tárgyalja. A lap könnyebb megértéséhez található itt egy ábra. A vázlat nem vonatkozik az [[Wikipédia:Egyértelműsítő lapok|egyértelműsítő lapokra]], [[Wikipédia:Átirányítás|átirányításokra]] és [[Wikipédia:Listák|listákra]]. Az útmutató rugalmasan, ésszerűen kezelendő a szócikk méretének és tartalmának függvényében. Kerülendő az üres szakaszok létrehozása.
{{tudnivalók-vége}}
[[Fájl:Huwiki Article Structure 2011.png|thumb|center|900px]]
{{-}}
__NOTOC__
 
== Cikktörzs ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Szócikkek_felépítése”