Wikipédia

„Marc-Antoine Charpentier” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Lotharingia -> Lotaringia OH 1012
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
 
==Élete==
1643-ban [[Párizs]] közelében született. Apja írnok volt és jó kapcsolatokat ápolt a párizsi előkelőségekkel. Ennek köszönhetően fia a [[jezsuiták]]nál kiváló oktatásban részesült, majd jogi tanulmányokba kezdett Párizsban. 18 éves korában utazott [[ItáliaOlaszország történelme|Itáliába]], egyes feltételezések szerint először festészetet akart tanulni, de [[Róma|Rómában]] [[Giacomo Carissimi]] hatása alá került és érdeklődése a zeneművészet felé fordult. 3 évig volt Carissimi tanítványa Rómában, megismerte a korabeli olasz mestereket és volt alkalma tanulmányozni zeneművészetüket. Párizsba visszatérve jelentős mennyiségű zenei kéziratot vitt magával.
 
Párizsban Lotaringiai Mária szolgálatába lépett. Lully ekkoriban került konfliktusba [[Molière|Molièrrel]], aki megszakította az alkotói együttműködést a zeneszerzővel és Charpentier-t kérte fel, hogy komponáljon kísérőzenét legújabb művéhez. Végül több Molière és más szerzők darabjainak is elkészíti a zenés betéteit Molière színháza számára, ezek közül a két legjelentősebb : Le Mariage forcé (1672) és a Le Malade imaginaire (1673). Charpentier Molière halála után is, egészen 1685-ig komponál a Théâtre Francais-nek. A [[dráma|drámákhoz]] írt kísérőzenék mellett ekkoriban főleg pasztorális kamaraoperákat komponál: ''Orphée'', ''Actéon'', ''Les arts florissants''. Közben elfogadja a zenemesteri állást a jezsuiták párizsi Szent Lajos templomában. Spirituális [[tragédia|tragédiákat]], oratorikus műveket, szertartás zenét komponál a rend számára.
Kinevezik az [[orleans-i herceg]] zenetanárává és zeneszerzőjévé, ezen időszak alatt főleg az egyházi zenének és elméleti műveknek (pl. Règles de composition et abrégé des règles pour l’accompagnement) szentelte idejét. 1688-ban meghalt Lotaringiai Mária. Ezután még tíz évig maradt a jezsuiták szolgálatában, majd 1698-ban kinevezték a [[Sainte-Chapelle]] zenemesterévé. Ezt az állást haláláig töltötte be. 1704. február 24. Párizsban halt meg. Halála után a Királyi Könyvtár számára elkobozták a Sainte Chapelle zenemestereként írt művei kéziratait. Többi művének kéziratát 1727-ben családja adta el a Királyi Könyvtárnak.
 
Művei halála után 200 évig feledébe merültek. Majd az 1900-as évek elején néhány francia zenész felfedezte magának Charpentier műveit és elkezdték játszani őket. A [[II.második világháború]] után megjelent az első Charpentier-monográfia. Ezután egyre nagyobb számban jelentek meg zenéjével foglalkozó írások. A [[William Christie]] által az 1970-es évek végén létrehozott, régi zenét játszó [[Les Arts Florissants zenekar]] sokat tett Charpentier zenéjének megismertetéséért. Később Párizsban megalakult a [[Société Marc-Antoine Charpentier]], s azóta több darabját előadták és felvételen is rögzítették. ''Actéon'' című darabja nem rég a [[Miskolci Operafesztivál]]on is előadásra került, a Thália Színház pedig ''Három [[biblia]]i'' történetét tűzte műsorra.
 
==Munkássága==
112. sor:
[[Kategória:Francia zeneszerzők]]
[[Kategória:Operaszerzők]]
[[Kategória:1643-ban született személyek]]
[[Kategória:1704-ben elhunyt személyek]]
 
[[en:Marc-Antoine Charpentier]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Marc-Antoine_Charpentier”