„Malojaroszlaveci csata” változatai közötti eltérés

|egyik fél=[[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]] [[Franciaország]]<br>[[Fájl:Flag of the Napoleonic Kingdom of Italy.svg|20px|border]] [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]]

|másik fél=[[Fájl:Russian Empire 1914 17.svg|20px|border]] [[Orosz Birodalom]]

|erők1={{formatnum:20000}}

|erők2={{formatnum:12000}} gyalogság, 3000 lovasság, 84 ágyú, 10.000 fő erősítés később

{{Oroszországi hadjárat (1812)}}

{{Napóleon}}

A '''malojaroszlaveci csatára''' [[1812]].[[október 24.|október 24]]-én került sor [[Mihail Illarionovics Kutuzov]] vezette orosz és [[Eugène de Beauharnais]] irányította francia-olasz erők - [[Alexis Joseph Delzons|Delzons]] parancsnoksága alatt álló - körülbelül 20.000 fős hadteste között.

 

Dohturov délről nyomult be a városba és megállapította, hogy a francia támadóék elfoglalta a hídfőállást. Heves harcok kezdődtek, a város ötször cserélt gazdát. [[Nyikolaj Nyikolajevics Rajevszkíj|Rajevszkíj]] megérkezett 10.000 fős alakulatával, még egyszer elfoglalta a várost, a hídfő kivételével. Beauharnais a saját, 15. (olasz) ezredét vetette be [[Domenico Pino]] vezetésével (az olasz királyság hadügyminisztere), és estére már újra kiűzték az oroszokat. A harcok során a település nem kevesebb, mint 8 alkalommal cserélt gazdát, Eugène de Beauharnais megállapította, hogy a francia és az olasz királyi gárda katonái úgy ''"harcoltak, mint oroszlánok".''

Kutuzov megérkezett, ahelyett, hogy megpróbált volna szabályos csatát vívni a Grand Armée-vel a következő napon, visszavonult Kalugához.

 

== Következmények ==

 

[[Október 25.|Október 25]]-én Napóleont magát is majdnem foglyul ejtették: néhány kozák kilovagolt az erdőből, és rátámadtak a császári testőrök gyűrűjében lévő Napóleonra. Sok testőrt megöltek, és kis híján foglyul ejtették a császárt, mielőtt végleg visszaverték volna őket. A császár innentől kezdve mindig magánál tartott egy fiola mérget, hogy ne kerüljön élve fogságba.

== Jegyzetek ==

== Források ==

{{Portál|Napóleon| }}