„Romániai magyar filológia” változatai közötti eltérés

A [[II.második világháború]] után romániai magyar filológia fő bázisai egyetemi és főiskolai tanszékek, akadémiai és dokumentációs könyvtárak, kutatóintézetek, könyvkiadók. Sokrétű filológiai kutatások tükre a [[NyIrK]]. Önálló kötetekbe foglalt eredményekkel időrendben [[Jancsó Elemér]], [[Antal Árpád]], [[Szigeti József (irodalomtörténész)|Szigeti József]], [[Benkő Samu]], [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]] jelentkezett. A dokumentációs könyvtárhálózat gyűjteményeinek felhasználásával került sor a [[marosvásárhely]]i nyelvemlékek közzétételére [[Farczády Elek]] és [[Szabó T. Attila]], majd [[Rettegi György]] emlékiratának teljes kiadására [[Jakó Zsigmond Pál]] gondozásában.

Ki nem aknázott lehetőségekre utal [[Bustya Endre]] [[Ady Endre|Ady]]-kiadványaival és [[Vigh Károly]] régi városi jegyzőkönyvek tanúvallomásaival. Csúcsteljesítményeket mutat fel a [[szótárirodalom]], így a nemzetközi sikerű [[Erdélyi Magyarmagyar Szótörténetiszótörténeti Tártár]]. Új eredményeket hozott a későbbi fiatal filológus nemzedék – [[Cs. GyímesiGyimesi Éva]], [[Molnár Szabolcs]], [[Péntek János]], [[Rohonyi Zoltán]] – elméleti igényessége.