„1876-os megyerendezés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a |
→Története: a szakirodalom egyáltalán nem tekinti sikeresnek, az utóélete meg bonyolult, valójában szinte máig él |
||
12. sor:
A kormány az ország teljes területét ekkor 65<!-- NEM ELÍRÁS! --> [[vármegye|vármegyébe]] szervezte át, felszámolva minden korábbi ([[Szék (terület)|szék]], [[Kerület (közigazgatás)|kerület]], [[mezőváros]], [[vidék (közigazgatás)|vidék]], [[szabad királyi város]], stb.) közigazgatási egységet, formát és szokást, egyúttal egységesítve is azokat. Összesen 18 új vármegye született, igaz a rendszer átszervezése során kilenc addig létező vármegyét pedig megszüntettek, vagyis az átalakítások végén összesen kilenc vármegyével lett több. Az átszervezés legjobban [[Erdély]]t érintette, ahol szinte a teljes közigazgatást újragondolták, felszámolva egyebek mellett a [[Székelyföld]] székely és a [[Királyföld]] szász székeit, utóbbival kiváltva az [[erdélyi szászok]] haragját.
A közigazgatási reformok átfogó, meghatározó részét végül 1881-ben zárták le, ekkor [[Krassó vármegye|Krassó]] és [[Szörény vármegye|Szörény]], valamint [[Abaúj vármegye|Abaúj]] és [[Torna vármegye|Torna]] vármegyék egyesítésével alakítva ki és egyben véglegesítve a 63 vármegye, plusz a [[magyar tengermellék]] (azaz [[Fiume]]) rendszerét. (Utóbbi később sem vált [[vármegye|vármegyévé]])
== Források ==
| |||