„Óbudai-sziget” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
||
13. sor:
== Története ==
Fénykorát a II. században élte. A [[106]]-ban itt épült helytartói palota Pannónia legimpozánsabb lakóépületeinek egyike volt. Építettek hozzá kikötőt is. A [[Hadrianus-palota]] és a katonai tábor 9000
[[409]]-után a sziget elhagyatottá vált. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korában erdő borította vadászterület volt. Később a [[Zichy család|Zichyek]] tulajdonába került.
20. sor:
=== 1900-as évek ===
1858-ban építették a [[Hajógyári híd]] elődjét, az első
1955-ben készült el a [[K-híd]] és rajta keresztül az iparvágány a Hajógyárhoz, valamint a Hídépítő Vállalat itt lévő telephelyéhez. A 60-as évek elején a sziget keleti partján üdülőtábor létesült, bungalókkal, úszómedencékkel, sportpályával; később kibővült és úttörőtáborként üzemelt. A sziget nagyobbik részén továbbra is kukorica- és répaföldek voltak, sőt rózsatermesztés is folyt, egészen [[1972]] végéig. Ekkor megszűnt a mezőgazdasági művelés, majd a következő évben sor került a 34 hektáros szabadidőközpont kialakítására, amelyet Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára adtak át és ''[[Május 9. park]]''nak neveztek el. Parkolót és közutat építettek hozzá, 1975-1995 között a 142-es autóbuszjárat is összekötötte az óbudai Szentlélek térrel. Több játszóteret létesítettek a szigeten, a leghíresebb a ródlidomb és a csúszdás játszótér volt. Ehhez 18 000 m<sup>3</sup> törmeléket, földet használtak fel. (A játszótér [[1999]]-ben leégett, helyén az újat [[2004]]-ben adták át).
| |||