„I. Miklós pápa” változatai közötti eltérés

''Miklós'' olyan időszakban lépett trónra, amikor a középkori keresztény világ első nagy válságát élte. [[Európa]] határain pogány népek gyülekeztek, keletről és északról heves támadások tizedelték a híveket, a hittérítők pedig csak lassan haladtak. Ráadásul a pápai hatalom is meggyengült az utóbbi években. Az uralkodók kedvük szerint alakították országuk egyházi méltóságait, és az [[érsek]]ek, püspökök egyre önállóbb és egyre világiasabb "uralkodás"ra vágytak. ''Miklós'' meg akarta reformálni az egyházat, és rendet akart tenni a fejetlen célját elhagyó egyházmegyékben. <br />

Elsőként [[Ravenna]] érsekét, ''János''t hívatta Rómába, hogy ott adjon számot tetteiről. János itáliaszerte ismert volt túlkapásairól és kegyetlenségéről. Elnyomta a pápai patrimóniumokon élőket, segédpüspökeivel erőszakosan bánt, és mindig nagyobb összegeket követelt tőlük. A pápai követeket elűzte, és gyakran kedve szerint börtönbe vetett papokat. ''Miklós'' háromszor is üzent neki, hogy jelenjen meg a Lateránban, de János különböző dokumentumok hamisításával kivédte a pápa követelését. Ekkor ''Miklós'' úgy döntött, hogy kiátkozza Jánost az egyházból. Ez megrémítette az érseket, hiszen ez azt jelentette, hogy nincsen már hatalma az egyházmegye felett, ezért II. Lajos udvarába, [[Pavia|Paviába]] ment, hogy onnan kérjen segítséget. Két császári követtel érkezett meg Rómába, és ''Miklós'' a római zsinat elé idézte be [[860]] őszén. Ugyan Jánosnak megvolt a császári támogatás, mégsem érezte magát elég erősnek a megmérettetéshez, ezért elmenekült Rómából. ''Miklós'' személyesen utazott el Ravennába, ahol Jánost kérdőre vonta. Minden jogtalan cselekedetét helyre hozta, és feltétlen engedelmességet követelt az érsektől. János ismét Lajoshoz fordult segítségért, de a császár is a pápa oldalára állt. [[861]] [[november]]ében a római zsinat előtt János esküt tett a Szentszékre, és ezzel restaurálták ravennai hivatalába.<br />

 

Ezen kívül [[Trier]] és [[Köln]] érsekeit is meg kellett reguláznia a nagy pápának. ''Günther'' kölni és ''Thietgaud'' trieri érsek ugyanis ''Miklós'' döntésével ellenkezve szentesítették [[II. Lothár]] [[Lotaringia]] [[király]]ának újranősülését. A pápa ezen érsekeket is kiátkozta, és helyüket hithű emberekkel töltötte fel.