„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a a |
||
3. sor:
A '''megyei jogú város''' olyan [[város]] [[Magyarország]]on, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a [[megye (közigazgatási egység)|megyei]] feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő.
Az 1990. évi LXV. törvény alapján a megyei jogú várossá nyilvánítást kérheti minden olyan város, amelynek lakossága meghaladja az 50 ezer főt. Az [[1990]]-ben létrehozott megyei jogú városi címet megkapta minden város, amelynek a lakosságszáma meghaladta az 50 000 főt. [[1994]]-ben megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek a lakossága nem érte el az 50 000-es határt ([[Salgótarján]] és [[Szekszárd]]), 2006-ban pedig a [[Budapesti agglomeráció]]ban található [[Érd]] is, melynek népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. Jelenleg, 2006. július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi [[megyeszékhely]] [[Budapest]]et kivéve, és öt további város. [[Budapest]] [[főváros]] a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik a kiemelt címet
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a [[törvényhatósági jogú város]]ok voltak. 1954-1971 között a négy legnagyobb vidéki város volt megyei jogú város, 1971-1990 között pedig az öt vidéki nagyváros [[megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]] címet kapott.
9. sor:
A megyei jogú város képviselő-testülete a [[közgyűlés]], amelynek továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzati törvény, hogy kerületekre oszthassa föl a várost. A megyével közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottságot kell felállítaniuk, amelynek tagjait fele-fele arányban a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés választja.<ref>1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, VI. fejezet</ref>
Magyarország megyei jogú városai (a megyei jogú várossá alakulás éve, dőlttel jelölve a nem megyeszékhely városok)
{{col-begin}}
{{col-break}}
17. sor:
*[[Eger]] ([[1990]])
*''[[Érd]]'' ([[2006]])
*[[Győr]] ([[1990]])
{{col-break}}
47 ⟶ 46 sor:
* [[Magyarország megyéi]]
* [[Főváros]]
[[Kategória:Magyarország közigazgatása]]
|