„Babilon” változatai közötti eltérés

Babilon presumer eredetű nevenevéből miatteredően feltételezhetően már az [[i. e. 4. évezred]]ben létezettlétezhetett. BabilonBabilonnak, [[Marduk]] isten legfőbb kultuszhelyének első említése az akkád [[Sarrukín akkád király|Sarrukín]] idejéből ([[i. e. 24. század]] végevégéről) származik. A város fokozatosan növekvő jelentőségét mutatja, hogy a [[III. uri dinasztia]] idején már tartományi székhely volt. Az [[i. e. 20. század]] körül [[amoriták]] szállták meg a vidéket, és Babilonban is ők alapítottak [[dinasztia|dinasztiát]]. Ez azAz [[i. e. 19. század]] végén még [[I. Samsi-Adad]] [[Asszíria|Asszíriájának]] [[vazallus]]avazallusa volt, ám Samsi-Adad fiának, [[I. Ismé-Dagan asszír király|I. Ismé-Dagan]]nak már az [[Óbabiloni Birodalom]] alapítójától, a törvényeiről nevezetes [[Hammurapi babiloni király|Hammurapitól]]tól ([[i. e. 18. század|i. e. 1792]] – [[i. e. 18. század|i. e. 1750]]) voltmár tartania félnivalójakellett. (Az nem bizonyítható, hogy valóban hűbéressé is tette volt hűbérurát.)

Ebben a korban a város már egyértelműen a [[Sumer]] és [[Akkád]] (Birodalomnak, - együttes nevén innentől fogva [[Babilónia]]) - központja volt, azonban az alapítója halála után egyre gyengülő és mind kisebb területet ellenőrző [[Óbabiloni Birodalom|Hammurapi-dinasztia]] uralmát [[i. e. 1595]]-ben megdöntötte [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] [[hettiták|hettita]] király váratlan támadása. Az ezt követő [[kassúk|kassú]] uralom alatt a királyokat továbbra is Babilonban koronázták meg, de mind nagyobb jelentőségre tett szert a két környékbeli város is, a [[Nergal]]-szentélyéről híres [[Szippar]] és a [[Nabú]]t mindenek felett tisztelő [[Borszippa]].

Az [[i. e. 1. évezred]]ben politikai szempontból Babilon egyértelműen Asszíria alárendeltje lett, azonban Marduk kultusza miatt a kiemelt kulturális és vallási szerepe voltmegmaradt, és valamiféle belső önkormányzattal rendelkezettrendelkezhetett. A politikai helyzetet viszont bonyolította, hogy Babilóniába számos [[arámiak|arámi]] és [[kháldok|kháld]] csoportnépcsoport települt, amelyek a helyi elittel és a délkeleti [[Elám]]mal összefogva soktöbb esetben megkíséreltek elszakadni az északiasszír birodalomtól.

Az [[Újbabiloni Birodalom]] központjaként lett igazi világváros Babilonból. A [[Nabú-apal-uszur]] király által megkezdett építkezéseket fia, [[II. Nabú-kudurri-uszur]] ([[i. e. 605]] – [[i. e. 562]]) fejezte be. Ekkor készült el az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodája]] között említett két építmény,: a kék mázas cseréppel borított, rendkívül impozáns városfal, valamint [[Szemirámisz függőkertje]]. Ez utóbbi helyét a mai napig nemsem sikerült pontosan meghatározni.

Mivel az utolsó királytól, a múzeumot alapító [[Nabú-naid]]tól [[i. e. 539]]-ben ostrom nélkül – sőt a Marduk-papság támogatásával – sikerült [[II. Kurus perzsa király]] nak átvenni a hatalmat, a frissen felújított, gyönyörű város megmaradtmegmaradhatott (az egyik) királyi székhelynek. Sőt, az [[i. e. 4. század]] végén a keleti [[despotizmus]] eszmeiségét átvevő [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] is Babilonban rendezte be fővárosát. Ő bonttattakezdte leel a lebontatását a város híres [[zikkurat]]játjának, a [[biblia]]i [[Bábel tornya|Bábel tornyát]] megihlető [[Étemenanki]]t-nak (nevének jelentése: az Ég és Föld háza). Eredetileg újjá akarta építtetni, ám amikor meghalt ([[i. e. 323]]), még épphogy befejeződtek a bontási munkálatok., Utódaiutódai alattpedig már nem restauráltákfolytatták a várostváros restaurálását. A [[Szeleukida Birodalom]] uralkodói már egy újonnan alapított, [[Tigris (folyó)|Tigris]] parti városban, [[Szeleukeia|Szeleukeiában]] rendezkedtek be. Egy [[i. e. 275]]-re datálható tábla arról értesít minket, hogy Babilon lakóit az új város építésére deportálták át Szeleukeiába. Ezt a város, a világ egykori központja, Babilon már nem élte túl, és soha többé nem népesült be újra.