„Toponár” változatai közötti eltérés

'''Toponár''' (horv. ''Tupanar'')<ref>[http://hrcak.srce.hr/file/11541 Folia onomastica croatica 14/2005.] Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, {{pdf}}</ref> egykori önálló [[község]], 1970 óta [[Kaposvár]] városrésze.

[[Reiszig Ede]] a 19/20. század fordulóján így írta le a települést. Az ekkori adatok szerint a Kaposvártól északkeletre fekvő település már [[kisközség]], [[körjegyzőség]]i székhely. Házainak száma 384, római katolikus lakosa 2667 fő volt. Postával, távíróval és vasúti állomással is rendelkezett. A helység történeti adatai a török hódoltság utáni időből származnak. 1703-ban még puszta és [[Festetics Pál]] birtoka volt. 1715-ben már jobbágyfalu s ekkor 11 háztartását írták össze. Az 1720. évi összeírás megjegyzi róla, hogy lakosainak egy része elköltözött. A 19. század első felében a gróf Festetics és a herceg Esterházy családok voltak a földesurai. Az 1900-as évek elején [[Festetics KálmánnakKálmán]]nak és [[Festetics Vilmos|Vilmosnak]], valamint herceg [[Esterházy MiklósnakMiklós]]nak volt itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt, melyet gróf Festetics Vilmosné és Tolnai ''Festetics Antal'' építtetett a 18. század elején, ''Festetics Dénes'' gróf megnagyobbítva átalakíttatta. „Van benne kb. 1500 kötetes könyvtár, sok régi metszet és festmény, értékes, régi, berakott bútor és a parkban egy vert vas kapu, mely a szigetvári várból került ide.” Az uradalom 1784. március 6-án és 1792. augusztus 2-án országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A katolikus templom 1818-ban épült. A községbeli apácakolostort (Isteni Szeretet Leányai), mely óvodával van egybekötve, 1875-ben gróf Festetics Dénesné alapította és annak alapítványi letétje tartja fenn. 1840 június 23-án az egész falu leégett, 1855-ben pedig a kolera követelt sok áldozatot. A lakosok önsegélyző és fogyasztási szövetkezetet és gazdakört tartanak fenn.

*''Fészerlak-puszta'', mely az 1733–57. években ''Festetics Kristófé'' volt. Szomszédságában feküdt Apáti, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, az 1536. évi összeírásban pedig 8 portával volt felvéve.

*''Zarany-puszta'' a középkorban jelentékeny falu volt, mely már az 1332–37. évi tizedjegyzékben is előfordul. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka. 1536-ban Dersfi Miklós volt a földesura. Az 1726–1757. években már puszta és a Festetics családé.

*''Belső-major'' (azelőtt Új-major) és Kisiván-major. E puszták 1900 körül a Festetics uradalomhoz tartoztak, míg

*''Répás-puszta'' herceg Esterházy Miklós birtoka volt.