„Soproni” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link javítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
* A [[Magyarország]]on kapható világos sörök szokásos alkoholtartalmával bír (4,5%).
* A Soproni illata, és szénsavtartalma megegyezik a Soproni termékcsalád más tagjaival.
* Néhány éve új receptet dolgoztak ki, ekkor lett a neve Soproni Ászok helyett csak Soproni.
==Történet==
Az Első Soproni Serfőzde és Malátagyár 1895-ben került megalapításra, négyszázezer forint alaptőkével. Elnöke Hayek Zsigmond brünni sörgyáros, alelnöke Lenck Gyula soproni nagykereskedő voltak. Kezdetben a termékpalettájuk háromféle világos sörből állt. A részvénytársaság nehezen vette fel a versenyt az osztrák konkurenciával, többnyire veszteséges éveket zárt, emiatt 1918-ban megszűnt.
1917-ben alakult meg a Nyugat-Magyarországi Serfőzde és Malátagyár Soproni Gyártelepe részvénytársaság, budapesti székhellyel; üzemvezetője Madarász Gyula. Márkái: Export, Viktória, Szent Imre, Szent Mihály, Idény, Soproni Porter. A vállalat az Első Soproni Serfőzdénél sikeresebbnek bizonyult az osztrák sörfőzőkkel folytatott versenyben, célja azok kiszorítása volt.
Az I. világháborút követő területi viták részeként, 1921-ben a Velencei Egyezmény értelmében népszavazást írtak ki a városban. A népszavazás értelmében 1922. január 1-jén a város – ezáltal a soproni sörfőzés – Magyarországhoz került, ugyanakkor az Ausztriához kerülő Kismartonnal a sörgyár elveszített egy fontos felvevőpiacot.
A nagy gazdasági világválság rendkívüli visszaesést hozott a fogyasztásban és az értékesítésben, emiatt 1934-ben a soproni és a kőszegi sörgyárak egyesültek. Az 1930-as évek végére a válság okozta hatások csökkentek. Ebben az évtizedben a soproni gyárhoz tartozó területek Sopron város, Sopron vármegye, valamint Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Pápa járásai voltak.
Az 1940-es évek eleje, a II. világháború magasan tartotta a sörfogyasztást. 1949-ben került sor az államosításra; a vállalat új neve Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat lett. A termelést nem a piac, hanem a tervutasítás határozta meg.
1959-ben a különálló magyarországi sörgyárak megszűntek, s létrejött a Magyar Országos Söripari Vállalat, amely 1971-ig működött.
1971-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehozta a Söripari Vállalatok Trösztjét, amit a kőbányai, a nagykanizsai, a pécsi, valamint a soproni sörgyárak alkottak.
1981-ben megszűntek a trösztök, és 1982-ben öt önálló sörgyár kezdte meg működését: a Kőbányai, a Borsodi, a Nagykanizsai, a Pécsi Pannónia, és a Soproni.
1982-ben a gyárak és az Österreichische Brau AG között létrejött szerződés értelmében a magyar vállalatok söralapanyagot biztosítottak a linzi cégnek az osztrák recept alapján készülő sör gyártásához, amit aztán az itthoni gyártók értékesítettek. A Soproni Sörgyár és az ÖB tovább mélyíti az együttműködést: 1988-ban licencszerződést kötöttek. A Soproni megkapta az engedélyt, valamint szakmai és műszaki segítséget a Steffl sör gyártására.
A rendszerváltás után, 1992-ben a Soproni Sörgyár részvénytársasággá alakult. A részvények többségi tulajdonosa az Österreichische Brau Beteiligungs AG (BBAG) leányvállalata, az Brau Union AG (BUAG) lett. A BBAG már korábban (1991) felvásárolta a Szolnok közelében fekvő Martfűn elhelyezkedő Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat, ahol 1993-tól licencia alapján megkezdődött a Kaiser, majd 1994-től a Schwechater sörök gyártása. A martfűi gyár 1997-ben jogilag is egyesült a soproni gyárral Brau Union Hungária név alatt.
Az új vállalat stratégiai célja – követve a részvénytársasággá válás előtti magyar vezetés célját – a nyugat-európai mércéjű versenyképesség megteremtése volt. 1993-ban a Soproni már önálló marketing osztállyal rendelkezett. 1994-től kezdték el gyártani a Corvinus és Zipfer söröket, utóbbit licencia alapján. Szintén licenc-szerződés alapján került gyártásra a Gösser, 1995-től.
A Heineken N.V. 2003-ban vásárolta fel az osztrák BBAG csoportot, amely a vállalat történetének legnagyobb felvásárlása volt. A BBAG megszerzésével a Heineken tulajdonába került az BUAG is, és így a soproni és a martfűi sörgyár is. 2007 óta a cég neve Heineken Hungária, amely 2008-tól zártkörű részvénytársaságként működik, melynek 100%-os tulajdonosa a HEINEKEN.
==Szponzoráció==
A Soproni évek óta büszke támogatója számos sport- és fesztivál eseménynek. Nézzük sorra, melyek ezek!
* Magyar vízilabda válogatott
* Magyar kerekes székes rögbi csapat
* Soproni Úszónap
* VOLT fesztivál
==Lásd még==
*[[Soproni 1895]]
==Külső hivatkozások==
| |||