„III. János lengyel király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csuvi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor:
A "[[Északi háború (1655–60)|svéd özönvíz]]" elején sok más katonai egységgel [[Ujściei csata|Ujściénél]] [[X. Károly Gusztáv svéd király]] védelmébe ajánlkozott, akinek később csaknem egy évig szolgált. [[1656]] áprilisában azonban már [[II. János Kázmér lengyel király]] mellett harcolt, és kitüntette magát a háromnapos varsói csatában a tatár lovasság kétezer fős egységének sikeres vezénylésében, s olyan bravúros manővereket hajtott végre, hogy a svédeket vezető X. Károly király élete is veszélybe került, amikor maga is kénytelen volt emiatt a tatárokkal közelharcba bocsátkozni. A király ekkor léptette elő a korona nagy zászlóvivőjének. A franciabarát párt tagjaként Lubomirski árulása idején Sobieski [[II. János Kázmér lengyel király|II. János Kázmér]] mellé állt.
 
[[1667]]-ben Sobieski a Podhajcy[[podhajcy csata|podhajcy csatában]] megverte a kozákokat és tatárokat, [[1673]]-ban pedig nagy hetmánként fényes győzelmet aratott a törökök felett a [[chocimi csata (1673)|chocimi csatában]]. Amikor [[1673]] novemberében meghalt [[Mihály lengyel király|Wiśniowiecki Mihály]] a királyválasztó [[szejm (lengyel)|szejm]] csak a litván küldöttek ellenszavazata mellett egyhangúlag utódjául választotta [[1674]]. május 19-én III. Sobieski Jánost. A választásban jelentős szerepet játszott [[Arquieni Mária Kazimiera lengyel királyné|Maria Kazimiera d’Arquien]], Marysieńka, Sobieski felesége.
 
== Uralkodóként ==