„A Szív (folyóirat)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''''A Szív''''' lelkiségi, kulturális és önismereti folyóirat. Tulajdonosa hivatalos nevén a ''Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya'', közhasználatban a [[jezsuiták|jezsuita rend]], havilapja.a 64[[katolikus oldalonegyház]] jeleniklegnépesebb meg,szerzetesrendje. Megjelenik évente tízszer, két alkalommal dupla szám (július-augusztus és december-január). Terjedelme 64 illetve 94 oldal. <ref>''A Szív, lelkiségi és kulturális folyóirat'', 94. évfolyam 1. szám, Nytsz: B/EL/39/1990 ISSN 0866-1707</ref>
 
== Története ==
 
''A Szív'' lelkiségi, kulturális és önismereti folyóirat az egyik legrégebbi folyamatosan megjelenő magyar nyelvű sajtótermék. Alapította [[Bíró Ferenc (jezsuita)|Bíró Ferenc]] (1869-1938) jezsuita [[1915]]-ben. Eleinte hetilapként jelent meg. A múlt század harmincas éveire (a gazdasági világválság ellenére) példányszáma megközelítette a kétszázezret, majd a negyvenes években meg is haladta. A II. világháború után először a papírhiány, majd 1948-tól a részleges tiltás miatt korlátozott példányszámban jelenhetett meg, de még ekkor is százezer lap talált gazdára egészen az [[1951]]-es betiltásáig. Néhány hónapos fennakadás után ''A Szív'' a kanadai [[Toronto]]ban jelenik meg; az első két-három évben kisebb-nagyobb gyakorisággal, alkalmi kiadványként (húsvétra, nyári szám, évkezdésre, karácsonyra), majd végül havilapként.
Alapította [[Bíró Ferenc (jezsuita)|Bíró Ferenc]] (1869-1938) jezsuita [[1915]]-ben. [[1944]]-től [[Kollár Ferenc]] jezsuita szerzetes lett a lap főszerkesztője, kinek vezetésével a példányszám [[1948]]-ra elérte a 200&nbsp;000-et. Az úgynevezett ''Jézus Szíve Tisztelet'' és az ''imaapostolság'' lapja volt.
A tengerentúli megjelenés idején (1951-től 1990-ig) ''A Szív'' a világban szétszóródott magyarság legismertebb lapja volt. Elsődleges célkitűzése, hogy segítse az emigrációban élő magyar olvasókat a tájékozódásban, a kapcsolattartásban, a keresztény-vallási kultúra megélésében a megváltozott körülmények között. A rendszerváltás után a szerkesztőség újra Magyarországra költözik. Itthon huszonhétezer példánnyal indul és csakhamar a legjelentősebb keresztény kulturális hagyománnyal rendelkező családi magazinná vált.
 
Jelenlegi példányszáma 6200.
A Szív Újságot először a nyilasok tiltották be, majd a kommunisták [[1951]]. [[július 6.|július 6-án]]. Az [[1956]]-os [[1956-os forradalom|forradalom]] idején Kollár Ferenc vezetésével jelent meg újra, illetve később az emigrált magyarok körében. A szerkesztőség központja a kanadai [[Toronto]]ban volt. A szerkesztőség [[1990]]-ben költözött vissza [[Budapest]]re, jelenleg a jezsuiták által vezetett Párbeszéd Házában, a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]], a Horánszky utca 20. szám alatt működik.
 
== Profilja ==
 
A folyóirat címe a múlt század egyik legjelentősebb katolikus lelkiségi áramlatára, a ''Jézus Szíve tiszteletre'' vezethető vissza. E lelkiség lényegi üzenete az, hogy Isten nemcsak mint "mozdulatlan Mozgató" létezik, hanem együtt is érez (akár együtt is szenved) az emberrel: segíti, vigasztalja, teljessé teszi életét. A Jézus Szíve lelkiséget nem véletlenül pártolták és terjesztették mindenekelőtt a jezsuiták; a rendalapító, [[Loyolai Szent Ignác]] lelkiségének jelmondata volt: „Mindenben Istent keresni és megtalálni”. A Jézus Szíve lelkiség elsősorban nem ájtatosság, hanem hivatás a világ jobbá tételére, mások értékeinek befogadására és a rászorulókkal való szolidaritásra: „a teljes, történelmi, reális Krisztus reális követése igazságban és tettben” (Bíró Ferenc, A Szív alapítója).
A Szív a magyar jezsuiták lelkiségi és kulturális havi lapja. Minden szám tematikus része az ''aLapgondolat'' rovat, amelyben egy-egy adott témát négy-öt kisebb tanulmánnyal világítanak meg. A ''VilágEgyház'' rovatban a vallások és az eltérő világnézeti áramlatok közötti dialógus előmozdítását szorgalmazzák. A Szív mindegyik száma igyekszik kiemelni a ''Szentírás'' lelkiségi és kulturális vonatkozású értékeit. Az ''ImaÉlet'' rovatban kifejezetten lelkiségi témákkal foglalkoznak: reflexió az imádság lényegéről és hatásáról az ember személyes életére, a jezsuita lelkiségről, a pszichológia és a spiritualitás határterületeiről. Minden számnak van családi rovata ''(AnyaApaGyerekek)'', amelyben önismereti és pedagógiai kérdéseket tárgyalnak. A lap kulturális figyelője a ''SzínTér''. A folyóirat ''SzépÍrás'' rovatában válogatások olvashatóak a magyar- és világirodalom legjavából, amelyek által főleg az aLapgondolat rovatban tárgyalt témát szeretnék a szépirodalom oldaláról is megvilágítani.
Ez a hagyomány kötelezi A Szív szerkesztőségét, hogy merjen továbbra is nagy nyitottsággal és bizalommal fordulni olyan spirituális és kulturális megnyilvánulások felé is, amelyekre más egyházi médiumok figyelme talán nem terjed ki; továbbá, hogy keresse a társadalmi igazságosság előmozdításának lehetőségét a másként gondolkodókkal (is) folytatott dialógus útján. Ezt az irányultságot támasztja alá a jezsuiták küldetésnyilatkozata is, amelyek szerint fokozott figyelemmel kell kísérni minden értékhordozó és -közvetítő tevékenységet, valamint aktívan tenni kell a társadalom peremére sodródott tömegek jövőjéért:
:''"Célunk Igazságos, befogadó társadalom építése, új utak keresésével, melynek során a „határokig” el kell menni a teológiai reflexióban és a mai kultúrával folytatott párbeszédben..."''
A folyóirat szerkesztése során ezért meghatározó súllyal bír a társadalom peremén élők érdekeinek szem előtt tartása, például a magyarországi cigányság helyzete, a határon túli és szórványban élő magyar közösségek élete és kulturális hagyatéka, a mélyszegénységben élők érdeke, a nevelőszülők helyzete, stb.
 
Miután a múlt század kilencvenes éveiben számos keresztény lelkiségi és családi magazin indult, 2007-ben A Szív szerkesztősége profilváltás mellett döntött: a cél a kulturális és önismereti irányvonal erősítése, a párbeszéd előmozdítása különböző társadalmi és kulturális identitással bíró csoportok között. A szerkesztőség beköltözött a ''Párbeszéd Házába'' (1085 Budapest, Horánszky utca 20.), ahol egy-egy témában író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat szervez, továbbá a ''LoyolaCafé'' indításában közreműködőként részt vesz az ott folyó kulturális programok szervezésében.
A Szív ifjúsági melléklete a '''''Szentjánosbogár''''', amelynek elsődleges célközönsége a 17 és 25 év közötti korosztály, illetve azok a pedagógusok és csoportvezetők, akik közösségépítéssel foglalkoznak. A melléklet 2011-ig jelent meg.
 
==Célközönség==
Megjelenik 6.200 példányban.
 
Elsődleges célközönség a nyitott gondolkodású, a párbeszéd lehetőségeit kereső értelmiségiek, akik törekszenek az élet mélyebb összefüggéseinek megértésére, illetve, akik a keresztény lelkiségi és kulturális hagyományra nyitottan, tudatosan igyekeznek megélni életüket. A szerkesztés során nem csak az elkötelezetten vallásos embereket tartják szem előtt, hanem azokat is, akik valamilyen oknál fogva – talán hiteles példák híján – már nem, vagy még nem tartoznak a felekezetileg elkötelezett emberek közé.
 
A magyar sajtótermékek gazdag választékán belül a szerkesztőség célkitűzése, hogy megtalálják a hangot az akadémikus igényességgel szerkesztett folyóiratok és a családi magazinok világa között. Ezért elsősorban olyan szerzőket szólaltatnak meg, akik megfelelő kompetenciával, ám a szoros értelemben vett akadémikus nyelvezetet kerülve rá tudnak tapintani egy-egy téma lényegére.
 
== Szerkesztőség ==
 
* Laptulajdonos: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
* A szerkesztőség címe: H-1085 Budapest, Horánszky utca 20.
* E-mail cím: aszív@jezsuita.hu
* Honlap: www.asziv.hu
* Főszerkesztő: Horváth Árpád SJ
* Felelős és olvasó szerkesztő: Tar Éva
* Grafikai Tervezés: Fekete Mónika
* Lapmenedzser és hírdetés: Gyurin Zsuzsanna
* Terjesztési munkatárs: Dudás Tamás
* Szerkesztőbizottság: Bartók Tibor SJ, Bárdosy Éva, Bodó Marcsi, Dyekiss Virág, Hojdák Gergely, Kiss Roland, [[Nemeshegyi Péter|Nemeshegyi Péter SJ]], Szabó Ferenc SJ, Szilvay Gergely.