„Mahábhárata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: el:Μαχαμπαράτα |
Ryca (vitalap | szerkesztései) Laksmi (istennő)| |
||
19. sor:
[[Fájl:Halebid2.JPG|270px|bélyegkép|jobbra|Részlet a Mahábháratából: Abhimánju belépése a Hojszala templomba, Halebid]]
Az eposz egy kinyilatkoztatással kezdődik, amely az áldozat szükségességét hangsúlyozza annak érdekében, hogy a jólét uralkodjon ismét a földi világban. A Földistennőt démonok és a gonosz uralják. [[Visnu]], a megtartó <ref>A három főisten: [[Brahma]] a teremtő, [[Visnu]] a megtartó és [[Siva]] a pusztító</ref> és más istenek leereszkednek az emberi világba, és az Istennő segítségére sietnek. Visnu [[Krisna]] képében jelenik meg. A földön hatalmas, mindent elsöprő konfliktus kezd kibontakozni, amelynek nagyságát az istenek mellett csak a látók ([[rísi]]k) képesek felmérni. Pándut, a Kuru nemzetség uralkodóját megátkozták, hogy amennyiben megérinti feleségeit meghal, ezért gyermekei a földre szállt istenektől úgynevezett [[avatár]]októl fogantak. Az elsőszülött Judhisthira apja a Dharma, aki megtestesíti az Örök Törvényt<ref>→[[Dharma (vallás)|Szanáthana Dharma]]</ref>. Testvérei Ardzsuna, kinek apja [[Indra (isten)|Indra]], az istenek királya és Bhíma, akit [[Váju]], a szélisten nemzett. Édesanyjuk Kunti. Mádritól, Pándu másik feleségétől ikrek születtek, Nakula és Száhadéva, kik a mennyei ikeristenek fiai és avatar mivoltukban a társadalmi jólétet képviselik.
Az átok beteljesül, a király meghal, egyik felesége, Mádri követi őt a halálba. A még fiatal gyermekek anyjukkal Pándu testvére, az új király, a vak Dhritarástra gyámsága alá kerülnek. Dhritarástra száz fia, a kauravák nem nézik jó szemmel a pandavák ügyességét, okosságát, az arrogáns Durjódhana vezetésével cselszövéseket és intrikákat eszelnek ki eltávolításukra az udvarból. Szövetségesük Karna a pandavák anyjának, Kuntinak a napisten [[Szurja|Szurjától]] származó fia. Durjódhana testesíti meg a történetben a kozmikus viszályt, a Kauravák képviselik a dharma ellentétét az adharmát. Durjódhana intrikái célt érnek, és a fiatal család távozásra kényszerül. A Krisnától támogatott pandavák a [[Dharma (vallás)|dharma]] szerint együtt élnek, és az országban vándorolnak. Ennek során megismerik Draupadit, aki Visnu feleségének, [[Laksmi (istennő)|Laksmi]]nak a földi képmása. Draupadi nem tud választani közöttük, ezért mindannyiuk közös felesége lesz. A család egyre nagyobb tekintélyre tesz szert az országban, mivel erkölcsösen élnek és helyesen kormányoznak. A terep így elő van készítve egy olyan háborúhoz, ami a hindu világkorszakok ([[juga|jugák]]) közötti tisztító áldozat árán megválthatja a földet a gonoszságtól.
A két csoport politikai és hatalmi küzdelmeinek során folyamatosan nőtt a szakadék a pándavák és a kauravák között, annál is inkább, mivel az okosan és igazságosan kormányzó Judhistira, apja jogán igényt tartott az egész birodalom vezetésére. Durjódhana felajánlotta neki, hogy egy kockajáték során döntsék el a hatalom kérdését. Ebben a híres játékban Judhishira mindenét elvesztette, eddigi országrészét, testvéreit, önmagát, és közös feleségüket Draupadit is. A kauravák mindent elkövettek, hogy megalázzák a pandavákat. Megkísérelték levetkőztetni Draupadít, de ezt Krisna megakadályozta azzal, hogy végtelen lepellel látta el az asszonyt. Miután elveszítette a végső, mindent eldöntő szerencsejáték-mérkőzést, Judhisthira mindnyájukat rabszolgasorba sodorta, amiből csak azzal a feltétellel szabadultak, ha tizenhárom évig száműzetésben élnek, és utolsó évben egy királynak szolgálnak, aki előtt nem fedhetik fel kilétüket. A száműzetés vallási jelentősége az, hogy az utolsó összecsapás előtt, a felkészülés időszakában a család áldozatot hoz a siker érdekében. A tizenhárom év letelte után a pandavák megerősödve kerültek ki a nélkülözésekből, és a két csapat már nyilt háborúban mérheti össze erejét.
| |||