„IV. Kónsztantinosz bizánci császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: zh:君士坦丁四世 |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dogma –> Dogma (fogalom) |
||
42. sor:
A bevonuló bolgárok hét szláv törzset tettek adófizetőikké a Balkán-hegység és a Duna között, ám hamarosan beolvadtak a szláv többségbe. Az ellenséges [[Bulgária]] létét Bizánc is kénytelen volt elismerni, ami ugyan nagy szégyen volt, de stratégiai szempontból nem jelentett nagy veszteséget, hiszen a birodalom eddig is csak névleg irányította a területet.
== Valláspolitika ==
Mivel a keleti helyzet tartósan látszott rendeződni, Kónsztantinosz belátta, hogy felesleges erőltetnie a [[monothelétizmus]] [[
[[Róma]] egyetértésével így IV. Kónsztantinosz összehívta a kereszténység VI. egyetemes [[szinódus]]át, a [[Harmadik konstantinápolyi zsinat|III. konstantinápolyi zsinat]]ot ([[680]]. [[november 7.]] – [[681]]. [[szeptember 16.]]). A császár tevékenyen részt vett a testület munkájában, a tizennyolcból tizenkettőn elnökölt is. A zsinat végül kiközösítette [[I. Honoriusz pápa|Honoriusz]] [[Pápa (egyházfő)|pápát]], Szergiosz és Pürrhosz konstantinápolyi, valamint Kürosz [[alexandria]]i [[pátriárka|pátriárkákat]], és dogmává nyilvánították [[Jézus Krisztus]] kettő, emberi és isteni akaratát ''(theléma)'' és aktív működését ''(energeia).'' A zsinat végeztével az uralkodót a hit védelmezőjeként és magyarázójaként ünnepelték.
| |||