Wikipédia

„Newton-féle gravitációs törvény” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
némi alakítás
1. sor:
A '''Newton-féle gravitációs törvény''' azt állítja, hogy az univerzumban minden pontszerű tömeg erőhatást fejt ki minden más pontszerű tömegre, mely erő egyenesen arányos a tömegeiktömegük szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével fordítottan arányos (nagyobb gömbszimmetrikus tömegekettömegek úgy tekinthetők, mint a középpontjukban koncentrált pontszerű tömeg).
 
Ez egy általános fizikai törvény, melymelyet Newton tapasztalati megfigyeléseiből vezetett le indukcióval. <ref>Isaac Newton: "In [experimental] philosophy particular propositions are inferred from the phenomena and afterwards rendered general by induction": "[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica|Principia]]", Book 3, General Scholium, at p.392 in Volume 2 of Andrew Motte's English translation published 1729.</ref> A törvény része a klasszikus mechanikának, a törvényt Newton a ''[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica]]'' művében publikálta 1687. július 5-én. Amikor Newton a [[Royal Society]] előtt bemutatta könyvét, [[Robert Hooke]] azt állította, hogy Newton tőle vette át az [[inverz négyzetes törvény]]t.
A törvény része a klasszikus mechanikának, és ezt Newton a “Principia” művében publikálta 1687. július 5-én. Amikor Newton publikálta könyvét, Robert Hooke azt állította, hogy Newton tőle vette át az [[inverz négyzetes törvény]]t.
 
Mai szóhasználattal a törvény így szól:
Minden pontszerű tömeg erőhatást fejt ki minden más pontszerű tömegre, az egymást összekötő képzeletbeli vonal mentén, mely erő egyenesen arányos a tömegeiktömegük szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével fordítottan arányos:
:<math>F = G \frac{m_1 m_2}{r^2}\ </math>
ahol:
* ''F'' a tömegek közötti erő,
* ''G'' a [[Gravitációsgravitációs állandó]],
* ''m''<sub>1</sub> az elsőegyik tömeg,
* ''m''<sub>2</sub> a másodikmásik tömeg
* ''r'' a tömegek középponjaiközépponja közötti távolság.
*. F1 = F2
[[Fájl: NewtonsLawOfUniversalGravitation.svg| jobbra|bélyegkép|300px |Newton törvény]]
[[SI mértékegységrendszer ]]ben a mértékegységek:
* ''F''- – [[newton (mértékegység)|Newton]] (N)
* ''m''<sub>1</sub>, és ''m''<sub>2</sub> -– [[kilogramm]] (kg)
* ''r'' – [[méter]]
* ''G'' – közelítően: :<math> = \left(6,67428 \plusmn 0,00067 \right) \times 10^{-11} \ \mbox{m}^3 \ \mbox{kg}^{-1} \ \mbox{s}^{-2} \,</math>
 
A ''G'' értékét először [[Henry Cavendish]] brit fizikus állapította meg kisérletében (1798), mely éppen az első próbája volt a Newton-féle gravitációs törvénynek.<ref>[http://www.public.iastate.edu/~lhodges/Michell.htm The Michell-Cavendish Experiment], Laurent Hodges</ref>
A kisérlet 111 évvel a “Principia”''Principia'' publikálása után történt (71 évvel Newton halála után), úgy hogyígy Newton nem használhatta számításaiban a ''G''-t, csupán relatív erőket számolt. A Newton-féle gravitációs törvény hasonlít a [[Coulomb-törvény]]hez, mely két töltött részecske közötti elektromos erőhatásról szól. Mindkettő [[inverz négyzetes törvény]], ahol az erő fordítottan arányos a távolság négyzetével.
Newton-féle gravitációs törvény hasonlít a [[Coulomb-törvény]]hez, mely két töltött részecske közötti elektromos erőhatásról szól. Mindkettő [[inverz négyzetes törvény]], ahol az erő fordítottan arányos a távolság négyzetével.
Newton törvényét azóta Einstein [[általános relativitáselmélet]]e helyettesíti, de ma is igen jó közelítést ad a gravitációs hatásra. Általános relativitáselméletre csak akkor van szükség, ha nagy pontosságra van igény, vagy extrém sűrű és nagy tömegek gravitációs hatását számolják.
 
==Térbeli kiterjedésű testek esete==
Ha a vizsgált testek térbeli kiterjedésűek (és inkább mások, mint az elméleti pontszerű tömegek), akkor a köztük ébredő gravitációs erőt a testet felépítő pontszerű tömegek összeadásával lehet kiszámolni. Mivel a pontszerű tömegek ‘végtelenül kicsik’, ez maga után vonja az erők integrálását, a testek kiterjedése mentén. Egy gömbszimmetrikus test esetén a hatás olyan, mintha a test összes tömege a középpontban volna koncentrálódva. <ref name=Newton1>- Proposition 75, Theorem 35: p.956 - I.Bernard Cohen and Anne Whitman, translators: [[Isaac Newton]], ''The Principia'': [[Mathematical Principles of Natural Philosophy]]. Preceded by ''A Guide to Newton's Principia'', by I.Bernard Cohen. University of California Press 1999 ISBN 0-520-08816-6 ISBN 0-520-08817-4</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Newton-féle_gravitációs_törvény”