Wikipédia

„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tichyrb (vitalap | szerkesztései)
4 szerkesztés
a kis fogalmazás + javítgatás
19. sor:
| wikispecies = Ginkgo biloba
}}
A '''páfrányfenyő''' ''(Ginkgo biloba)'', röviden ''Ginkgo'', újabb népies nevén ''ginkó'' lombhullató, [[gyógynövény]]ként ismert [[kétlaki]] fa, amely a [[Ginkgoales|páfrányfenyők]] ''(Ginkgophyta)'' [[törzs (biológia)|törzsének]] egyetlen ma élő [[faj]]a. Nagyon ősi növényfaj, a modern gingkoginkgo a [[Paleogénpaleogén]]ben jelent meg, és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a földtörténeti[[perm (időszak)|perm]] őskorbanidőszakban fejlődtek ki. [[Élő kövület]], nincsenek közeli rokonai.
 
Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.
 
== Rendszertan ==
Az új, [[filogenetikus osztályozás]] szerint a páfrányfenyők ''(Ginkgophyta)'' önálló törzset alkotnak. A törzshöz csupán egyetlen [[osztály (biológia)|osztály]], a ''GingkoopsidaGinkgoopsida'', egyetlen [[rend (rendszertan)|rend]] a ''[[GingkoalesGinkgoales]]'' és egyetlen ma élő [[család (rendszertan)|család]], a ''[[Ginkgoaceae]]'' tartozik. Ezen belül az egyetlen ma élő faj a ''Ginkgo biloba''.
* Törzs: Páfrányfenyők ''(Ginkgophyta)''
** Osztály: ''GingkoopsidaGinkgoopsida''
*** Rend: ''GingkoalesGinkgoales''
**** Család: ''Ginkgoaceae''
***** Nemzetség: '''''Ginkgo'''''
56. sor:
 
<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ!
== A páfrányfenyő esete a nukleáris csapássalellenállóképessége ==
 
A ''Ginkgo biloba'' rendkívül szívós fafaj: a városokban gyakori [[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] és egyéb gázok okozta környezeti terhelést minden fánál jobban tűri, s ellenálló a kórokozókkal szemben is. Kevéssé ismert, hogy a részecskesugárzást legalább olyan jól viseli, mint az ezzel kapcsolatban közhelyszerűen emlegetett patkányok vagy csótányok. Az 1945 augusztusában [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba robbanásának [[hipocentrum]]ától számított 1,2–1,6 km sugarú körben szinte minden élőlényt és épületet elpusztított. A szeptemberben kiérkező vizsgálóbiztosok azonban találtak 6 fát, amelyek súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélték az eseményt: mindegyik fa páfrányfenyő volt. Ezek a fák ma is élnek:
A Ginkgo biloba jól ismert legendás szívósságáról. A városi kén-dioxid, nitrogén-monoxid és egyb szennyeződéseket minden fánál jobban tűri, hasonlóan ellenálló kórokozók támadásával szemben is. Kevésbé ismert, hogy a részecskesugárzással szemben legalább olyan ellenálló, mint a közhelyszerűen emlegetett patkányok vagy a csótányok. Az 1945.VIII.6-án Hiroshimára ledobott atombomba (urániumbomba volt, átmérő=0,71 m, hossz=3,05, tömeg=4037 kg) egy bizonyos hatósugáron belül minden élőlényt s épületet elpusztított. Vagy mégsem? Magáról a robbanásról sokat elmond, ha tudjuk, hogy 6000 láb (1.8288km) sugarú körben mindenhol lángra lobbantotta a várost, de pusztító tüzek még 12000 láb (3.6576km) távolságban is előfordultak. 1,2-1.6 km sugarú körben minden a puszta földdel vált egyenlővé. Az 1945 szeptemberében kiérkező vizsgálóbiztosok azonban 6 olyan fát találtak, amelyek ugyan súyos sérüléseket szenvedett, de túlélte az eseményt...s ezek mind Ginkgók voltak. Ezek a fák deformálódtak ugyan, de még ma is élnek. A Hosen-Ji templom mindössze 1130 méterre volt az epicentrumtól, maga az épületegyüttes felrobbanása előtt adott valamennyi védelmet a fának a sugárzásal szemben. Ma 15 m magas és már 159 éves. A shukkeien-i kert alapjait 1620-ban rakták le és egy páfrányfenyő, amely 1370 méterre volt mindössze a robbanás központjától ma 17m magas és már 200 éves! A josei-ji-i Ginkgo 1410 méterre volt a robbanástól, egy gyár védelmében, s bár a gyár a levegőbe szállt, az akkor 45 éves fa túlélt és ma nagy tiszteletnek örvendve áll, egy templom részeként. A Senda Általános iskola fája 1650 méterre áll az epicentrumtól. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze az auditórium fémvázának roncsa maradt meg. A fa ma is jó egészségnek örvend. A myojoin-ji-i fa 1780 méterre élte túl a csapást, szintén él. Az Ankaraku-Ji tempom 2160 méterre fekszik az egykori robbanás központjától, a templomot 1948-ban újraépítették, a fa pedig a megmaradt csonkból újra kihajtott.
* A Hosen-Ji templom melletti fát a robbanás után rügyezve találták meg. A templom 1130 méterre volt az epicentrumtól, s teljesen elpusztult. Az épületegyüttes felrobbanása előtt nyújthatott valamennyi védelmet a fának a sugárzással szemben. A fát 1850 körül ültették, s 2009-ben 15 m magas volt.
* A shukkeien-i kert alapjait 1620-ban rakták le és egy páfrányfenyő, amely 1370 méterre volt mindössze a robbanás központjától, ma 17 m magas és már 200 éves.
* A josei-ji-i ginkgo 1410 méterre volt a robbanástól, egy gyár védelmében, s bár a gyár eltűnt a föld színéről, az akkor 45 éves fa túlélte a katasztrófát, és ma nagy tiszteletnek örvendve áll egy templom részeként.
* A Senda Általános Iskola fája 1650 méterre áll az epicentrumtól. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze az auditórium fémvázának roncsa maradt meg. A fa ma is jó egészségnek örvend.
* A myojoin-ji-i fa 1780 méterre élte túl a csapást, szintén él.
* Az Ankaraku-Ji tempom 2160 méterre fekszik az egykori robbanás központjától. A templomot 1948-ban újraépítették, a fa pedig a megmaradt csonkból újra kihajtott.
 
A robbanással kapcsolatos információk, amik nem ehhez a szócikkhez, hanem inkább a Hirosima szócikkhez tartoznak:
(urániumbomba volt, átmérő=0,71 m, hossz=3,05, tömeg=4037 kg)
Magáról a robbanásról sokat elmond, ha tudjuk, hogy 6000 láb (1.8288km) sugarú körben mindenhol lángra lobbantotta a várost, de pusztító tüzek még 12000 láb (3.6576km) távolságban is előfordultak.
 
forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm-->
 
 
Felhasználás módja:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Páfrányfenyő”