Wikipédia

„Ozirisz-mítosz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Hórusz és Széth összetűzése: form, korr, eliras jav., linkek
53. sor:
A mítosz harmadik szakaszában a már felnőtt Hórusz harcba száll Széthtel Egyiptom trónjáért. Harcuk gyakran erőszakos, de szerepet vállal benne az [[Enneád]], az istenek csoportja is, akik összeülnek, hogy eldöntsék, kit illet jog szerint Egyiptom trónja. A bíró az ügyben egyes változatok szerint Geb, aki Ozirisz és Széth apja és az Oziriszt megelőző uralkodó, máshol Ré vagy Atum, akitől a királyság ered.<ref>Griffiths 1960, pp. 58–59</ref> Más istenek is fontos szerepet játszanak: Thot gyakran szerepel békéltetőként<ref>Griffiths 1960, p. 82</ref> vagy a bíró segítőjeként, a ''Hórusz és Széth története'' szerint pedig Ízisz ravaszságával és varázserejével segíti fiát.<ref>Assmann 2001, pp. 135, 139–140</ref>
 
Hórusz és Széth vetélkedését két különböző módon mutatják be. Mindkettő előfordul már a ''Piramisszövegek''ben, a mítosz legrégebbi forrásában. Itt egyes szövegekben Hórusz Ozirisz fia és Széth unokaöccse, a konfliktus fő oka pedig Ozirisz meggyilkolása; a másik hagyomány szerint Hórusz ésSzéthés Széth testvérek.<ref>Griffiths 1960, pp. 12–16</ref> Ez az ellentmondás több későbbi forrásban is szerepel, a két istent hol testvéreknek, hol nagybácsinak és unokaöccsnekunokaöcsnek nevezik, néha még ugyanannak a szövegnek két pontján is.<ref name="Assmann 134">Assmann 2001, pp. 134–135</ref>
 
[[File:Edfu47.JPG|thumb|right|Hórusz ledöfi a víziló képében megjelenő Széthet, miközben Ízisz nézi]]
Az istenek küzdelme számod epizódból áll. A ''Hórusz és Széth története'' elmeséli, hogy a két isten különféle más istenekhez folyamodik, hogy ítélkezzenek az ügyben, illetve számos versenyszámban – például csónakversenyben vagy állat alakjában folytatott küzdelemben – méri össze magát, hogy eldöntsék, ki a győztes. Ebben a történetben Hórusz minden alkalommal legyőzi Széthet, és a legtöbb isten is őt támogatja.<ref>Lichtheim 2006b, pp. 214–223</ref> A harc azonban így is nyolcvan éven át tart, mert a döntőbíró, a teremtő isten Széth pártján áll.<ref>Hart 2005, p. 73</ref> A későbbi rituális szövegekben a harcot hatalmas csatának állítják be, melyben a két isten szövetségesei csapnak össze.<ref>Pinch 2004, p. 83</ref> A harc egy pontján Ízisz szigonnyal támad Széthre, aki Hórusszal vív, de véletlenül a fiát találja el, aki haragjában ezért levágja a fejét.<ref>Lichtheim 2006b, pp. 218–219</ref> Thot egy tehén fejével helyettesíti Ízisz fejét; a szöveg itt mitikus magyarázatot ad a tehénszarvas fejdíszre, melyet Ízisz számos ábrázolásán visel.<ref>Griffiths, J. Gwyn, "Osiris", in Redford 2001, vol. II, pp. 188–190</ref> Egyes forrásokban Széth a további támadásait azzal indokolja, hogy a fiatalabb isten ilyen erőszakosan viselkedett az anyjával.<ref>Pinch 2004, p. 82</ref>▼
 
▲Az istenek küzdelme számod epizódból áll. A ''Hórusz és Széth története'' elmeséli, hogy a két isten különféle más istenekhez folyamodik, hogy ítélkezzenek az ügyben, illetve számos versenyszámban – például csónakversenyben vagy állat alakjában folytatott küzdelemben – méri össze magát, hogy eldöntsék, ki a győztes. Ebben a történetben Hórusz minden alkalommal legyőzi Széthet, és a legtöbb isten is őt támogatja.<ref>Lichtheim 2006b, pp. 214–223</ref> A harc azonban így is nyolcvan éven át tart, mert a döntőbíró, a teremtő isten Széth pártján áll.<ref>Hart 2005, p. 73</ref> A későbbi rituális szövegekben a harcot hatalmas csatának állítják be, melyben a két isten szövetségesei csapnak össze.<ref>Pinch 2004, p. 83</ref> A harc egy pontján Ízisz [[szigony|szigonnyal]] támad Széthre, aki Hórusszal vív, de véletlenül a fiát találja el, aki haragjában ezért levágja a fejét.<ref>Lichtheim 2006b, pp. 218–219</ref> Thot egy tehén fejével helyettesíti Ízisz fejét; a szöveg itt mitikus magyarázatot ad a tehénszarvas fejdíszre, melyet Ízisz számos ábrázolásán visel.<ref>Griffiths, J. Gwyn, "Osiris", in Redford 2001, vol. II, pp. 188–190</ref> Egyes forrásokban Széth a további támadásait azzal indokolja, hogy a fiatalabb isten ilyen erőszakosan viselkedett az anyjával.<ref>Pinch 2004, p. 82</ref>
A konfliktus egy lényeges eleme, amikor Széth szexuálisan molesztálja Hóruszt. Részben ellenfele megalázása motiválja, részben homoszexuális vágya – az erőszakos és válogatás nélküli szexualitás részét képezi Széth jellemzésének.<ref>te Velde 1967, pp. 55–56, 65</ref> Ennek az epizódnak a legkorábbi változatában, ami töredékesen maradt fenn egy középbirodalmi papiruszon, kettejük szexuális kapcsolata úgy kezdődik, hogy Széth közeledik Hóruszhoz, aki beleegyezik az aktusba, azzal a feltétellel, hogy Széth átad Hórusznak az erejéből.<ref>Griffiths 1960, p. 42</ref> Ez azonban veszélybe sodorja Hóruszt, mert az egyiptomi hagyományban a sperma veszélyes és nagy erejű dolog. Egyes szövegekben Hórusz megbetegszik tőle, de a ''Hórusz és Széth történeté''ben kicselezi Széthet azzal, hogy a kezében fogja fel annak spermáját, ezt Ízisz bosszúból salátára teszi, amelyet Széth elfogyaszt.<!--Ezt próbálom elképzelni. "Anya, Széth meg akart dugni, de itt van a kezemben a ****, mit csináljak vele?" "Add csak ide, kisfiam."--> Széth veresége nyilvánvalóvá válik, mikor emiatt megjelenik a homlokán egy aranykorong: ellenfele megtermékenyítette, emiatt „megszüli” az aranykorongot. A ''Hórusz és Széth''ben Thot a saját fejére helyezi az aranykorongot; korábbi beszámolókban ő maga született ebből a kapcsolatból.<ref>te Velde 1967, pp. 38–39, 43–44</ref>▼
 
▲A konfliktus egy lényeges eleme, amikor Széth szexuálisan molesztálja Hóruszt. Részben ellenfele megalázása motiválja, részben [[homoszexualitás|homoszexuális]] vágya – az erőszakos és válogatás nélküli szexualitás részét képezi Széth jellemzésének.<ref>te Velde 1967, pp. 55–56, 65</ref> Ennek az epizódnak a legkorábbi változatában, ami töredékesen maradt fenn egy középbirodalmi papiruszon, kettejük szexuális kapcsolata úgy kezdődik, hogy Széth közeledik Hóruszhoz, aki beleegyezik az aktusba, azzal a feltétellel, hogy Széth átad Hórusznak az erejéből.<ref>Griffiths 1960, p. 42</ref> Ez azonban veszélybe sodorja Hóruszt, mert az egyiptomi hagyományban a [[sperma]] veszélyes és nagy erejű dolog. Egyes szövegekben Hórusz megbetegszik tőle, de a ''Hórusz és Széth történeté''ben kicselezi Széthet azzal, hogy a kezében fogja fel annak spermáját, ezt Ízisz bosszúból salátára teszi, amelyet Széth elfogyaszt.<!--Ezt próbálom elképzelni. "Anya, Széth meg akart dugni, de itt van a kezemben a ****, mit csináljak vele?" "Add csak ide, kisfiam."--> Széth veresége nyilvánvalóvá válik, mikor emiatt megjelenik a homlokán egy aranykorong: ellenfele megtermékenyítette, emiatt „megszüli” az aranykorongot. A ''Hórusz és Széth''ben Thot a saját fejére helyezi az aranykorongot; korábbi beszámolókban ő maga született ebből a kapcsolatból.<ref>te Velde 1967, pp. 38–39, 43–44</ref>
Szintén fontos eleme a mítosznak, hogy az ellenfelek megcsonkítják egymást: Hórusz megsebzi vagy ellopja Széth heréit, Széth pedig megsebesíti vagy kitépi Hórusz szemét vagy mind a kettőt, néha darabokra is tépi.<ref name="Pinch 82">Pinch 2004, pp. 82–83, 91</ref> Széth megcsonkítása erejének és férfiasságának elvesztését jelzi.<ref>te Velde 1967, pp. 42–43</ref> Hórusz szemének eltávolítása még jelentősebb, mert a [[Hórusz-szem]]nek számos jelentése van az egyiptomi vallásban. Hórusz egyik fő aspektusa, hogy égistenség, emiatt jobb szemét a Napnak, bal szemét a Holdnak tartották. Hórusz szemének ellopása vagy elpusztítása így egyenlő a Hold elhalványulásával ciklusának újhold szakaszában, vagy [[holdfogyatkozás]]ok idején. A mítosz különféle változataiban Hórusz visszaveszi az elveszett szemet, vagy más istenségek, köztük Ízisz, Thot vagy [[Hathor]] visszaszerzik vagy meggyógyítják neki.<ref name="Pinch 82"/> Herman te Velde egyiptológus szerint Széth elvesztett heréinek története egy későbbi variációja annak a mítosznak, hogy Széth magva Hóruszhoz került, és a Széth homlokán megjelenő holdszerű korong Hórusz szeme. Ha ez így van, a csonkítást és a szexuális zaklatást leíró epizódok egy történetszálat alkotnak. Mivel Thot más funkciói mellett holdistenség is, te Velde szerint van értelme annak, hogy a szem formájában jelenik meg és közvetíteni próbál a küzdő felek között.<ref>te Velde 1967 pp. 43–46, 58</ref> Hórusz szemének egésszé válása azt jelképezi, amikor a Hold újra eléri teljes fényességét,<ref>Kaper, Olaf E., "Myths: Lunar Cycle", in Redford 2001, vol. II, pp. 480–482</ref> illetve azt, hogy a királyság visszakerül Hóruszhoz,<ref>Griffiths 1960, p. 29</ref> és a ''maat'' helyreállásának több más aspektusát.<ref>Pinch 2004, p.131</ref> Néhol Hórusz szemének helyreállítását Széth heréié is kíséri, így a konfliktus lezárultával mindkét isten újra ép.<ref>te Velde 1967, pp. 56–57</ref>▼
 
▲Szintén fontos eleme a mítosznak, hogy az ellenfelek megcsonkítják egymást: Hórusz megsebzi vagy ellopja Széth heréit, Széth pedig megsebesíti vagy kitépi Hórusz szemét vagy mind a kettőt, néha darabokra is tépi.<ref name="Pinch 82">Pinch 2004, pp. 82–83, 91</ref> Széth megcsonkítása erejének és férfiasságának elvesztését jelzi.<ref>te Velde 1967, pp. 42–43</ref> Hórusz szemének eltávolítása még jelentősebb, mert a [[Hórusz-szem]]nek számos jelentése van az egyiptomi vallásban. Hórusz egyik fő aspektusa, hogy égistenség, emiatt jobb szemét a Napnak[[Nap]]nak, bal szemét a Holdnak[[Hold]]nak tartották. Hórusz szemének ellopása vagy elpusztítása így egyenlő a Hold elhalványulásával ciklusának újhold szakaszában, vagy [[holdfogyatkozás]]ok idején. A mítosz különféle változataiban Hórusz visszaveszi az elveszett szemet, vagy más istenségek, köztük Ízisz, Thot vagy [[Hathor]] visszaszerzik vagy meggyógyítják neki.<ref name="Pinch 82"/> Herman te Velde egyiptológus szerint Széth elvesztett heréinek története egy későbbi variációja annak a mítosznak, hogy Széth magva Hóruszhoz került, és a Széth homlokán megjelenő holdszerű korong Hórusz szeme. Ha ez így van, a csonkítást és a szexuális zaklatást leíró epizódok egy történetszálat alkotnak. Mivel Thot más funkciói mellett holdistenség is, te Velde szerint van értelme annak, hogy a szem formájában jelenik meg és közvetíteni próbál a küzdő felek között.<ref>te Velde 1967 pp. 43–46, 58</ref> Hórusz szemének egésszé válása azt jelképezi, amikor a Hold újra eléri a teljes fényességét,<ref>Kaper, Olaf E., "Myths: Lunar Cycle", in Redford 2001, vol. II, pp. 480–482</ref> illetve azt, hogy a királyság visszakerül Hóruszhoz,<ref>Griffiths 1960, p. 29</ref> és a ''maat'' helyreállásának több más aspektusát.<ref>Pinch 2004, p.131</ref> Néhol Hórusz szemének helyreállítását Széth heréié is kíséri, így a konfliktus lezárultával mindkét isten újra ép.<ref>te Velde 1967, pp. 56–57</ref>
 
===Megoldás===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ozirisz-mítosz”