„Koszmosz–186” változatai közötti eltérés

Az űreszköz három részből állt, tömege {{szám|6500}} [[kilogramm]] volt, energiaellátását napelemszárny biztosította. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében. Feladata volt, hogy – először az űrkutatás történetében – a [[Koszmosz–188]] műholddal, kipróbálják a [[Szojuz-program]] űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást.

A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor {{szám|24}} kilométerre[[kilométer]]re voltak egymástól, relatív sebességük {{szám|25}} méter/szekundum volt. {{szám|300}} méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentés végeztek. Az űrhajók {{szám|0.5}}-{{szám|1}} méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés {{szám|3.5}} órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolás és szétválást televízión is megfigyelték.