„John Cabot” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Tari, '93
8. sor:
A spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak hitte, ezért visszautasították tervének támogatását, ezért Angliában próbálkozott: 1494-95 táján átköltözött [[Bristol]]ba. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta két nagyobb utazását, amiket [[VII. Henrik angol király]] is támogatott.
 
Első expedíciójára [[1497]] májusában indult a '''Matthew''' fedélzetén, 18 fős legénységgel<ref>28 fős — Tari, 1993</ref>. Angol zászló alatt északnyugatnak hajózva hajózva ötvenkét napi hajóút után pillantották meg a szárazföldet. Felfedezte és 650&nbsp;km hosszan feltérképezte [[Labrador-félsziget|Labrador]] és [[Új-Fundland]] partjait, valamint a [[Breton-foki-sziget]]et, végül a rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt visszafordult — Kolumbuszhoz hasonlóan ő is abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutott el. Hatalmas halrajokról hozott hírt, azt állítva, hogy a halak puszta kosárral is tömegével foghatók ki. Ennek hallatán az angol, portugál, baszk és breton halászok tömegesen indultak el a távoli partok felé. Ezek a „névtelen felfedezők” apránként megismerték Labrador és Új-Fundland vidékét, ahol valóban gazdag [[tőkehal]]padokat találtak. Az új partokon egyebek közt lerakatokat és ideiglenes telepeket is létrehoztak; eredményeik azonban jószerivel ismeretlenek maradtak, mivel a kor uralkodóházait jószerivel csak az ékkövek, a nemesfémek és a fűszerek érdekelték.
 
Második útján, 1498-ban három hajójával<ref>5 hajójával — Tari, 1993</ref> felderítette [[Új-Skócia|Új-Skóciát]] és a [[Delaware-öböl|Delaware-öblöt]]. [[Új-Fundland]] partjainál, a [[Tőkehal-sziget]]en telepeseket tettek partra, majd folytatták útjukat. [[Észak-Amerika]] keleti partjainál hunyt el, és az expedíció vezetését fia, Sebastian vette át.
 
A Tőkehal-szigeten létesített telep nem bizonyult hosszú életűnek: a telepesek a zord éghajlaton meghaltak,<ref>[http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/jeges/houben/HOU_HUDS.HTM AZ ÉSZAKI-SARK HOMÁLYA]</ref> de Cabot felfedezései adtak jogalapot arra, hogy Anglia később birtokba vegye [[Kanada|Kanadát]].
25. sor:
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=ec0b0fad-7134-48f9-baef-b26a2a84fcfd&cid=9fa4fbed-6a92-4b5e-a030-8edcfc8aa094 Sulinet: John Cabot]
* Rosemary Burton, Richard Cavendish, Bernard Stonehouse: Nagy felfedezők utazásai. OFFICINA NOVA KÖNYVEK, Budapest, 1998. ISBN 963 548 660 X p. 41.
* Tari Endre, 1993: Földrajzi felfedezők. Diák Ki Kicsoda. Unió Kiadó, Diákkönyvműhely. ISBN 963 8304 456 p. 22.
 
{{Portál|középkor}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Cabot