„Ferrybridge-i csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
 
== A csata ==
Ferrybridge fontos középkori csomópont volt. Kőhídját még a [[13. század]]ban építették, és a folyón sok mérföldön át nem volt más épített átkelő. Legközelebb sok mérfölddel arrébb, Castlefordnál volt egy gázló. Ebből következőenAz aAire városkafolyó birtoklásaaz mindkétészaki félterületek számáratermészetes kiemelt célvédvonala volt. Adél yorkiakfelé, miutánaz megérkeztekelső Pontefracthoz,komoly előőrsöketfizikai küldtekakadály, kiamelyet a folyóhoz.yorki Márciusseregeknek 27-énle azkellett egyikgyőzniük ilyenahhoz, könnyűlovashogy alakulatbetörhessenek megvertea Northumberlandlancasteri grófjánakhátországba. egységeit,A ésgyors ezzelátkelés biztosítottalétfontosságú avolt castlefordi gázlótIV. Eduárd számára. Warwick, Johnmivel Radcliffecsapatait éscsak Lordnehezen Fitzwatertudta könnyűlovasokbólélelmezni éstél utászokbólvégén állóaz csapataellenséges hátországban. Ráadásul a hídhozközépkori indultcsapatokban gyakran tört ki járvány, hogyha sokáig egy biztosítsákhelyen azttáboroztak, ésilletve kezdjéka megtétlenség újjáépítését.ideje Fitzwateralatt elfoglaltamegnőtt aza északidezertálók oldalt,száma nekilátottis. Ebből következően a hídvároska helyreállításához,birtoklása majdmindkét tábortfél vertszámára kiemelt cél volt.<ref name=A12TO> Towton.org:{{cite web | url = http://www.towton.org.uk/wp-content/uploads/the_battle_of_towton.pdf | title = The battle of Towton | accessdate = 2012-12-8}}</ref>
 
A yorkiak, miután megérkeztek Pontefracthoz, előőrsöket küldtek ki a folyóhoz. Március 27-én az egyik ilyen könnyűlovas alakulat megverte Northumberland grófjának egységeit, és ezzel biztosította a castlefordi gázlót Eduárd számára. Warwick, John Radcliffe és Lord Fitzwater könnyűlovasokból és utászokból álló csapata a hídhoz indult, hogy biztosítsák azt, és kezdjék meg újjáépítését, mivel a lancasteriek korábban lerombolták. Fitzwater elfoglalta az északi oldalt, nekilátott a híd helyreállításához, majd tábort vert.<ref name=A12/>
Másnap hajnalban a Sir John Clifford és Lord John Neville vezette lancasteriek rajtaütöttek a yorki táboron, amelyet teljesen váratlanul ért a támadás. A csatában szerzett sérüléseibe belehalt Lord Fitzwalter, Warwick helyettese. A könnyűlovasság támadását túélő yorkiak visszamenekültek Pontefractba, a lancasteriek pedig erős hídfőállást építettek ki a folyó északi oldalán.<ref name=A12/>
 
Másnap hajnalban a Sir John Clifford és Lord John Neville vezette lancasteriek rajtaütöttek a yorki táboron, amelyet teljesen váratlanul ért a támadás. A csatában szerzett sérüléseibe belehalt Lord Fitzwalter, Warwick helyettese. A könnyűlovasság támadását túélőtúlélő yorkiak visszamenekültek Pontefractba, a lancasteriek pedig erős hídfőállást építettek ki a folyó északi oldalán.<ref name=A12/>
 
Eduár és Warwick a yorki fősereggel megtámadta a hidat. A lancasteriek nyílzáporában megpróbálták pallókkal áthidalni a lerombolt híd helyén tátongó rést. Így írt erről a Neville család krónikása: ''"Embereink csak egymaguk készítette keskeny alkalmatosságon tudtak átkelni, amelyért élethalálharcot vívtak. Mindkét részről sok ember esett el."''<ref name="B8">John Gillingham: ''A Rózsák Háborúja'', 169. oldal ISBN 963-09-2593-1</ref> A véres harcban sokan a jéghideg folyóba fulladtak, sokakat nyíl talált el, köztük Warwickot, aki a lábán sérült meg. A krónikaíró [[Jean de Wavrin]] szerint közel háromezer ember halt meg a küzdelemben.