„Trágya” változatai közötti eltérés

1 376 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(bővítve, elsősorban kémiai szempontból lektorálandó, aktualizálandó)
A közvetlen és közvetett trágya között mintegy átmenet a zöld trágya, amikor valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágú növényt használunk zöld trágyául, akkor csakis a [[humusz]]t szaporítjuk és ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvű feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha pillangós virágú növényt termesztünk zöld trágyául, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük. Schultz-Lupiz érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhívta. A közvetett trágyafélék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a [[18. század]]ban is alkalmazták a herések trágyázására. Az itt elért kezdvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, úgy hogy a gipsz ma is a herefélék speciális trágyájául tekinthető. Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy semmi hatással sincs, máskor meg csak a víztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerűbb ősszel elhinteni, katasztrális holdankint 1,5-5 q-t. Az égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkívül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha mészen kívül közvetetlenül ható trágyát nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év mulva a meszezés dacára is keveset terem. Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vízzel annyira megoldjuk, hogy porrá omoljon. Ilyen állapotban kell elhinteni és azonnal elászántani. Katasztrális holdankint 6-10 q alkalmazandó.
 
==Forrás Források ==
 
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
 
== További információk ==
* {{cilib |url=http://mek.oszk.hu/01200/01216/01216.htm#2 |fejezetcím=Trágyázás |cím=Szántóföldi növénytermesztéstan |alcím=egyetemi jegyzet |szerző=Borsos János, Pusztai Péter, Radics László, Szemán László, Tomposné L. Veneta |hely=Budapest |év=1994 |kiadó=KÉE}}
 
[[Kategória:Mezőgazdaság]]
 
[[af:Bemesting]]
[[ar:سماد]]
[[bn:সার]]
[[bs:Đubrivo]]
[[ca:Adob]]
[[cs:Hnojivo]]
[[da:Gødning]]
[[de:Dünger]]
[[el:Λίπασμα]]
[[en:Fertilizer]]
[[eo:Sterko]]
[[es:Fertilizante]]
[[et:Väetis]]
[[eu:Ongarri]]
[[fa:کود]]
[[fi:Lannoite]]
[[fr:Engrais]]
[[gl:Fertilizante]]
[[he:דשן]]
[[hi:उर्वरक]]
[[hr:Gnojivo]]
[[ht:Angrè]]
[[hu:Műtrágya]]
[[id:Pupuk]]
[[io:Dungo]]
[[is:Áburður]]
[[it:Fertilizzante]]
[[ja:肥料]]
[[jv:Rabuk]]
[[kk:Жергілікті тыңайтқыш]]
[[ko:비료]]
[[lb:Dünger]]
[[li:Könsmès]]
[[lt:Trąšos]]
[[lv:Mēslojums]]
[[mr:खत]]
[[ms:Baja]]
[[ne:उर्वरक]]
[[nl:Kunstmest]]
[[nn:Gjødning]]
[[no:Gjødsel]]
[[pl:Nawozy]]
[[pnb:کھاد]]
[[pt:Fertilizante]]
[[qu:Wanuchana]]
[[ru:Удобрение]]
[[sh:Đubrivo]]
[[simple:Fertilizer]]
[[sk:Hnojivo]]
[[sl:NPK]]
[[sr:Đubrivo]]
[[su:Gemuk]]
[[sv:Gödsel]]
[[ta:உரம்]]
[[te:ఎరువు]]
[[th:ปุ๋ย]]
[[tr:Gübre]]
[[uk:Добрива]]
[[vec:Fertilizante]]
[[vi:Phân bón]]
[[zh:肥料]]