„Fémeslégyfélék” változatai közötti eltérés

== Egyedfejlődésük ==

 

 

A kék dongólégy – illetve a rokonsági körébe tartozó fajok: ''Calliphora sp.'' – pl. bomló állati [[Szövet (biológia)|szövetekben]] fejlődik. A dögszagot már igen messziről megérzi, és a tetemhez repülve lepetézik (népies szóval „beköpi”). A nőstény élete folyamán akár 800 petét is rakhat, egy-egy alkalommal mintegy százat. A közel 2 mm hosszúságú, fényes, fehéres színű petéket a bomló tetem árnyékos oldalának repedéseibe tojja csoportosan vagy egyesével. Kedvező [[hőmérséklet]]en – ami legalább 18 °C – a kis nyüvek már 24 óra alatt kikelnek, magasabb hőmérsékleten viszont még hamarabb. A kikelésük után a [[lárva|lárvák]] belefúrják magukat a szövetek belsejébe, ahol proteolitikus [[enzim]]ekkel elkezdik a szövetek [[fehérje|fehérjéit]] feloldani, majd megemészteni. Ha optimális a hőmérséklet és elegendő a táplálék, akkor a nyüvek már 5 nap múltán bebábozódnak. Bebábozódás előtt kifúrják magukat a tetemből, majd a talajban alakulnak át ún. hordó[[báb (biológia)|bábbá]]. Kb. egy hét elteltével szabadul ki a kifejlett légy a bábból. Ekkor még esetlen a fiatal imágó: feje felfúvódott, teste puha és világos színű, szárnyai gyűröttek. Néhány óra elteltével azonban a légy teljesen megváltozik: [[kitin]]burka megkeményedik, szárnyai kisimulnak, sertéi megmerevednek. A fiatal [[hím]]ek már ekkor ivarérettek, azonban a [[nőstény]]eknek még kb. két hétre van szüksége, míg ivarszerveik tökéletesen kifejlődnek, és ivaréretté válnak.