„Első dunai bolgár birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
cím után nincs pont
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
}}
 
'''Az első dunai bolgár birodalom''' ([[bolgár nyelv|bolgárul]] Първo Българско царство, ''Parvo Balgarsko Carsztvo'') egy i. sz.[[632]]-ben alapított [[középkor]]i [[bolgárok|bolgár]] állam volt a [[Duna-delta]] közelében. Az állam 1018-ig állt fenn, amikor a [[Bizánci Birodalom]] része lett. Fénykorában a mai [[Budapest]] területétől egészen a [[Fekete-tenger]]ig, a mai [[ukrajna]]i [[Dnyeper]]től az [[Adriai-tenger]]ig húzódott. Ezt az 1185-ben megalapított [[Második Bolgár Birodalom]] követte. Közvetlenül megalapításától fogva '''Bulgária''' volt az ország hivatalos neve.<ref>П. Хр. Петров, Към въпроса за образуването на първата българска държава, Славянска филология, V, София, 1963, стр. 89—112</ref>
 
A birodalom nagy szerepet játszott az európai politikában, s kora egyik legerősebb [[hadsereg|katonai]] hatalma volt. 717–718-ban Bizánc és Bulgária koalíciója [[Konstantinápoly ostroma (717–718)|Konstantinápoly ostrománál]] sikeresen visszaverte az [[arabok]] támadását, így megvédték [[Kelet-Európa|Kelet-Európát]] egy arab inváziótól és Európát attól, hogy a [[iszlám|muzulmánok]] elfoglalják. Később megsemmisítették az [[Avar Kaganátus]]t, s uralmukat egészen a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencéig]] és a [[Tátra (hegység)|Tátráig]] kiterjesztették. Bulgária hatékony pajzsnak bizonyult az úgynevezett [[népvándorláskor|népvándorlás]] második hullámában érkező [[nomadizmus|nomád]] népekkel szemben. A [[besenyők]]et és a [[kunok]]at Bulgária északkeleti részében állították meg, és miután [[Déli-Bug menti csata|döntő győzelmet arattak]] a [[magyarok]] felett, a magyaroknak vissza kellett vonulniuk, s 895-ben (a millennium idejét a még nem kész épületek miatt tették 1896-ra) letelepedtek a Kárpát-medencében.