„Budapest közvilágítása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település) |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
||
23. sor:
Az olajlámpások után a 19. században jelent meg újdonságként a világítógáz. A kezdeti kísérletek és bemutatók meggyőzték a városvezetőket arról, hogy bevezessék az új világítási módot. Európa nagyvárosaiban egymás után létesültek a gázlámpás, úgynevezett légszesz-rendszerek. Az első ilyen lámpa [[Tehel Lajos]] [[gázlámpa|gázlámpája]] volt a [[Nemzeti Múzeum]] falán [[1816]]-ban.
[[1844]]-ben utcai próbavilágítást mutattak be Pesten, de a megvalósítására nem került sor, mivel az üzemeltetés költsége a háromszorása rúgott a korábbi rendszerének. A világítógáz közcélú alkalmazására csak [[1856]]. [[december 21.|december 21]]-én került először sor, amikor a Kerepesi (mai [[Rákóczi út]]on) először gyulladtak fel a gázlámpák. A rendszer sokkal korszerűbb volt az olajlámpás rendszernél. Bár a kiépítendő vezetékhálózat drága volt, az energiahordozó anyagot nem kellett kézzel utántölteni, viszont a lámpák ki- és bekapcsolását továbbra is egyenként kellett elvégezni, és a lámpákat tisztítani is kellett, bár nem túl gyakran.
Az égők módosításával egyre jobban világító lángformákat lehetett létrehozni. Az 1800-as évek végén az utcák világítására már pályázatot (korabeli nevén "nyilvános árlejtést") írtak ki, és ismert volt a be- és kikapcsolást meghatározó, napjainkban is alkalmazott világítási naptár. Viszont az olajlámpások még továbbra is működtek, [[1896]]-ban 2565 darab égett belőlük a fővárosban. Gázlámpából csak abban az évben mintegy 10000 darab világított, de már ekkor kezdett megjelenni az új fényforrás, a villamosenergia.
| |||