„Drégely vára” változatai közötti eltérés

[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődítenimegerősíteni. [[Ali Kolajkiloz pasa|Ali budai pasa]] [[1552]] nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó [[palánkvár]] felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.