Wikipédia

„Karszt” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
38 137 szerkesztés
a linkjav. AWB
1. sor:
[[Fájl:Karst minerve.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Jellegzetes karsztfelszín ([[Franciaország]], [[Gorges de la Cesse Minerve]], [[Hérault]])]]
A '''karszt''' olyan kőzettest, amely a [[korrózió]] és az [[erózió (földrajzgeológia)|erózió]] a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest). Karsztjelenségek csak a gyenge savakban is oldódó, repedéses vízvezető kőzetekben alakulnak ki — ilyen elsősorban a [[mészkő (kőzet)|mészkő]], jóval kevésbé a [[dolomit]]. A porózus vízvezető kőzetek (például [[evaporit]]ok, [[kősó]]telepek) oldási jelenségeit is karsztosodásnak nevezzük, de ilyenkor jelzős összetétellel (gipszkarszt, sókarszt) érzékeltetjük, hogy nem mészkő a karsztosodó kőzet.
 
== Típusai ==
16. sor:
A repedéses vízvezető kőzetek alapvető jellemzője, hogy azokba a víz a repedések mentén beszivárog. Ezért az ilyen kőzeteken a felszíni vízfolyások nagyon ritkák; eróziós jelenségek csak a kőzettest belsejében, a nyugalmi karsztvízszinten kialakuló üregrendszerekben ([[barlang]]okban stb.) figyelhetők meg. A karsztosodó kőzetek felszínén (vízfolyás hiányában) csak [[korrózió]]s jelenségek fejlődnek, míg a környező, nem karsztosodó kőzetek folyamatosan erodálódnak, ezért a karsztosodó kőzettestek gyakran kiemelkednek környezetükből. A '''karsztfennsík'''ok felszíne viszonylag lapos, azt leginkább az egymástól többé-kevésbé különálló oldott felszínformák tagolják. A fennsík peremei többnyire meredek, gyakran tektonikus eredetű letörések; a fennsíkra lehulló víz nagy része a fennsíkot környező (illetve átszelő) völgyekben, karsztforrásokból lép újra a felszínre. A mészkőben áramló és a karsztforrásokban felszínre lépő víz a ''karsztvíz''.
 
Térbeli helyzetük szerint megkülönböztetjük a felszíni és a felszín alatti karsztformákat. A víz munkájának jellege szerint megkülönböztetjük a rombolt ([[erózió (földrajzgeológia)|erózió]]s és oldott, azaz [[korrózió]]s) formaelemeket az épített elemektől (a vízből kicsapódott anyag formakincsétől).
 
A nyílt karszt ma látható felszíni formáit jelentős részben az emberi tevékenység alakította ki. A karsztfennsíkokat egykor erdőségek fedték, vastag talajtakaróval. Az erdők kivágása után azonban a víz lehordta a talajt, amit a gyökerek már nem tartottak meg, és a több karsztvidék nem tudott visszaerdősülni; ezeken gyakoriak a többé-kevésbé kopár felszínek ([[karrmező]]k).
65. sor:
== Források ==
 
* Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Második, átdolgozott, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-05-7847-6 p.  564.
* Természettudományi lexikon III (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964–1976. p.  566–567.
* Aradi Mária, Dobos Endre, 2003: Barangolások a Gömör-Tornai-karszton. Galyasági Településszövetség.
== Lásd még ==
82. sor:
 
{{Link FA|sr}}
 
[[en:Karst]]
[[an:Karst]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karszt”