„I. Idrisz líbiai király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
'''I. Idrisz''' ([[1889]]. [[március 12.|március 12]] - [[1983]]. [[május 25.|május 25]]) [[Líbia]] [[király]]a volt [[1951]]. [[december 24.|december 24]]-től [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-ig.
 
1951. december 24-én [[Líbia]] független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a [[szenussziak]] emírjeként[[emír]]jeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
 
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre [[Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi]] koronaherceg lett.
1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
 
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg, otthonmaradt feleségét, [[Fatime királynétkirályné]]t kivégezték. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, [[Mohammed as-Senussi]] koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.
 
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg, otthonmaradt feleségét, Fatime királynét kivégezték. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.
 
[[Kategória:Líbiaiak]]