„Luigi Galvani” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (91.83.97.37), visszaállítva VolkovBot szerkesztésére |
|||
9. sor:
Felismerését 1791-ben tette közzé ''Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról'' címmel. A dolgozat óriási vihart kavart a [[francia forradalom]] eszméitől felbolygatott [[Európa]] tudományos életében, a fiziológusok az elektromosságban látták az erőt, amely az akaratot az izmokkal közli. Galvani kortársa, [[Alessandro Volta]] 1792-ben ismerte fel, hogy a [[villamosság]] létrejöttében a [[fém]]eknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy [[elektromos áram|áram]] akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget [[galvanizmus]]nak nevezte el. Volta a fémeket elsőrendű vezetőnek nevezte és feszültségi sorba rendezte őket, a folyadékokat másodrendű vezetőnek minősítette. Két különböző fém korongja közé savval átitatott papírkorongot helyezett, s e hármas egységekből építette az ún. [[Volta-oszlop]]ot, amely folyamatosan termelt áramot - ezzel megszületett az első állandó (ha nem is örökké működő) [[áramforrás]]. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság állati eredetét.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />
A viták elől Galvani visszahúzódott, mint tanár és sebész dolgozott tovább. 1795-ben elbocsátották a fakultásról, mert nem esküdött fel a napóleoni [[Ciszalpin Köztársaság]]ra, s bár később visszahívták, nem volt hajlandó elfogadni a katedrát. Szülőházában, Bolognában
Nevéből számos elektromos jelenség elnevezése származik: a [[galvanizálás]] a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a [[galvanoplasztika]] fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, amely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />
== Források ==
| |||