„Oskar Rieding” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem véletlenül ez a cikk címe
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
1912: Révai 4. 500. o. 1918-ban Celje még Cilli volt!!! Visszavontam Peyerk (vita) szerkesztését (oldid: 12794415)
7. sor:
| eredet = [[Német]]
| született = [[1840]]
| elhunyt = [[Celje|Cilli]], [[1918]]
| aktív = 1860-1904
| együttes = [[Budapesti Operaház]]
16. sor:
| kiadók =
| honlap =
}}'''Oskar (vagy ''Oscar'', ''Oszkár'') Rieding''' ([[Szczecin|Stettin]], [[1840]] – [[Celje|Cilli]], [[1918]]) német hegedűművész, zenepedagógus, aki jó néhány, könnyen játszható hegedűkoncertet alkotott növendékek számára, mint pl. a közismert, Op. 35-ös, h-moll koncertet és sok egyéb hegedű- és zongoradarabot.
 
==Élete==
Rieding máig élő hírneve abban rejlik, amivel hozzájárult a magyar zenéhez, különösen [[Budapest]] zenei életéhez. [[Berlin]]ben, az akkor újonnan alapított zeneművészeti akadémiára járt, majd a lipcsei Konzervatóriumba. [[1860]]-ban [[Bécs]]be költözött, ahol találkozott [[Hans Richter]] karmesterrel, aki abban az időben zenei igazgatója volt a [[Budapesti Operaház]]nak és [[1871]]-ben kinevezte Riedinget ide, az opera zenekarának koncertmesterévé. Harminckét éven át maradt nálunk, néhány növendék-hegedűversenyt és sok darabot komponált hegedűre és zongorára, az azóta is tanított hegedűtechnikák begyakorlására. Később az első, további opusaiban a 3. és 5., majd a 7. (hegedű)fekvés tökéletes elsajátíttatását tekintette céljának. Később számos szalondarabot is komponált hegedűre-zongorára. Nyugdíjazása után, [[1904]]-től élete alkonyát az azóta már Szlovéniához tartozó [[Celje|Cilli]]ben töltötte, egészen [[1918]]-ban bekövetkezett haláláig.
 
==Főbb művei==