„Szaraszvati (folyó)” változatai közötti eltérés

 

A folyómeder partján több mint 1000 régészetileg feltárandó helyet találtak i.e. 3000-ig. Az egyik ilyen hely az őskori [[Kalibangan]] város az északi [[Rádzsasztán]]ban. A városi régészeti leletek a tájékoztatnak a bronzkori emberekről, akik itt éltek. A régészek felfedezése szerint voltak papjaik, mezőgazdasági termelést folytattak, fejlett volt a kereskedelem, a művészetek és a kézművesipar. Írást tartalmazó leleteket is találtak, ami azt jelzi, hogy az itt élő emberek írástudók voltak, Az írást elolvasni még nem tudjuk, mert ezt az írást máig (2012) még nem fejtették meg.<ref name="BBC"/>

 

I,e. 2000 táján a civilizáció hanyatlásnak indult. A tudomány mai állása szerint a hanyatlást az utolsó 10&nbsp;000év geomorfológiai változásai okozták. A [[monszun]] okozta esők csökkentek, a [[lemeztektonika]]i mozgások átrendezték a [[himalája]]i forrásvidéket, a völgyek egyre kevesebb vizet kaptak. Az itt lakók egy ideig folyamatosan alkalmazkodtak a változásokhoz, a száraz időszakot a tavakat összekötő csatorna rendszerrel hidalták át. Egy idő után az elsivatagosodás olyan mértékűvé vált, hogy már nem tudott eltartani egy ilyen kultúrát. A lakói elszegényedtek, elköltöztek, a szűkösebb körülmények között már csak a legendák maradtak meg - mint a Szaraszvati folyó -, amit a mai napig is szájhagyományként őriznek. <ref>{{opcit|n=Nol.hu-Németh Géza |c=Kiszáradt a Harappá-kultúra |k= |f= |o=}}</ref>