„Romantikus építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Korosmarta (vitalap | szerkesztései)
143. sor:
Számos épület bizonyítja, hogy a romantika korára a katolikus és a protestáns templomok közötti, korábban a stílusban és az épület elhelyezésében is megmutatkozó különbség végképp eltűnik. Korábban Ybl Miklósnak is tulajdonították, de Wagner János műve a bájosan naiv gótizáló formákat használó evangélikus templom [[Losonc]]on (1852–54).<ref name="Komárik Dénes 1982"/> A Szkalnitzky Antal tervei szerint épült [[hajdúhadház]]i református templom (1868–72) viszont román és quattrocento elemeket ötvöz,<ref>Sisa József: Szkalnitzky Antal. Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.</ref> egyfajta átmenetet jelentve a romantikus historizmus félköríves stílusa és a neoromán között.<ref>M. Gyöngy Katalin: Építészetünk a Monarchiában. Érett historizmus. In: Deák Zoltán (szerk.): Pannon Enciklopédia. A magyar építészet története. Urbis Könyvkiadó, Budapest, 2009. 390–397. o.</ref> Osztrák építész, Ludwig Förster tervei szerint épült a [[sopron]]i [[Evangélikus templom (Sopron)|evangélikus templom]] tornya.
 
Nagyobb léptéket képviselt a pesti szlovák evangélikusok épületegyüttese, amely 1852-től épült a [[Rákóczi út|Kerepesi (ma Rákóczi) úton]] [[Diescher FerencJózsef]] tervei alapján; utolsó elemeként a könnyed középtoronnyal kiképzett, gótizáló-romantikus templom készült el 1867-re. (A komplexum oldalszárnyait később elbontották, és a telket körbeépítették az ún. Luther udvarral, amely a ma raktárként használt templomot is eltakarja.)
 
<center><gallery>