„Landshuti örökösödési háború” változatai közötti eltérés

A '''landshuti örökösödési háború''' annak az egyezménynek az eredményeként robbant ki, melyet a [[münchen]]i és [[Landshut (Bajorország)|landshut]]i [[Wittelsbach-ház|Wittelsbach]]-ágak kötöttek egymással az örökléssel kapcsolatbanöröklésről arra az esetre, ha valamelyik ág férfiutódférfi utód nélkül maradna. Az egyezmény szerint a férfiutódférfi utód nélküli ág uradalmai a férfiutóddal rendelkezőmásik ágra szállnak. Ez a rendezés azonban ellentétben állt a császári törvényhozással, hiszenamely aszerintszerint a férfiágon kihalt család uradalmai a császárra szállnak vissza.

Mivel a bajor-landshuti [[György bajor herceg|Gazdag György]] hercegnek és feleségének, a [[Lengyelország|lengyel]] [[Jagelló Hedvig|Hedvignek]] nem volt fiúörökösefiú örököse, a herceg leányát, Erzsébetet jelölte meg örökösekéntörökösének. A müncheni Wittelsbach -ág feje, [[IV. (Bölcs) Albert herceg|IV. Albert]] nem fogadta el az egyezmény ilyetén felrúgását, ígyés amegpróbálta konfliktusfegyverrel érvényesíteni jogait. Az 1503-bantól a1503-ig landshutitartó örökösödésiháborúban, háborúbaamely torkollott.a A[[pfalz]]i kétbajor évigterületekre tartóis háború alattátterjedt, a bajor vidék súlyos károkat szenvedett, és a pfalzi bajor területekre is átterjedt.

A háborúháborút [[1505]]. [[július 30.|július 30-án]] zárult le, a [[I. Miksa német-római császár|Miksa császár]] által [[Köln]]be összehívott [[birodalmi gyűlésselgyűlés]] zárta le.

=== Térképek ===